Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

- 28 — volt 1768—1786-ig Klementis József. A katholikusokkal való testvéri egyetértés jeléül és a földesúr iránti szeretetből 1777-ben felajánlották az evangélikusok a katholikus templom felépítéséhez segítségüket. (Gyülek. tört.; Payr: Eht. eml. I. 324, 373, 375. 1.) Sikátor lelkésze 1711—1739-ig Bors Péter volt, kinek helyére 1739-ben Györgyi János költözött ide Szombathelyről. A gyülekezet sokat szenvedett az üldözések ideje alatt. Az anyakönyveket a gyiróti róm. kath. plébános vezette; ennek és a sikátori róm. kath. mesternek a hivek rendes adózói voltak, mignem 1752 körül lelkész és tanítói lakuktól és harangjaiktól is végképpen megfosztattak. 1786-ban a szabad vallásgyakorlat végett a vármegyéhez intézett folyamodványban ezt mondják a sikátoriak: „Ezelőtt is circiter 34 esztendőkkel Sikátoron Vallásbéli gyakorlásunk lévén, ekkor belső és külső fundusaink voltanak, mellyeket földes Uraságunk a mint Reflexiójában megesméri, tőlünk elvett. Ekkor sikátoriak elegendők lévén Prédikátor tartására, most pedig három Helyiségbeliek könyebben eltarthatjuk". (Ehm. lt. XXIV. II. 4.) 1752 után úgy a sikátoriak, mint a varsányiak ezentúl Szentlászlóra jártak istenitiszteletre. (Ehm. lt. XXIV. II. 4.; Az uraság megjegyzései (reflexiói) a sikátoriak kérvényére, 1. pont.; Gyülek. tört.; Payr : Eht. eml. 313, 327, 373. 1.) Veszprémvarsányt 1711-ben meglátogatta Károly István esperes és ez alkalommal a tisztelendő úr (reverendus dominus) fizetéséről is szól; tehát akkor még anyagyülekezet volt Varsány. Egy 1711 július 4-én Lázi községben kelt végrendelet mondja: „... 1. Hagyok az prédikátornak egy tallért és a templomra 3 forintot. 2. Hagyok a Lázi templomra 1 tallért... Én irom pedig Varsányi Prédikátor, Bors Péter". Ez a prédikátor (már az évszámból következtetve is) nem lehet más, mint a sikátori Bors Péter. Lehetséges tehát, hogy Sikátor és Varsány ebben az időben társegyházak voltak. E végrendeleti feljegyzés szerint Lázinak is volt (mindenesetre evangélikus) temploma 1711-ben. Az 1725-iki hivatalos kimutatás már a katholikusok által elfoglalt gyülekezetek közé sorolja Varsányt. Udvardy József, Ludi Rector Licent. így jellemzi ezeket az időket: „ . . . Ezen Varsány Hellység lakosainak többsége eleitől fogva evangélikusokból állott és most is azokból áll. Hogy pedig a róm. kath. részről való Atyafiak idővel majd csak annyira szaporodtak, mint magok az Evangélikusok a Reformátusokon kivül, az az oka, mivel később sok famíliák mind az Evangélikusok, mind pedig a Reformátusok részéről, majd hivata-