Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

— 19 — hívását s felavattatott Mihályfán. (Payr: Dt. ehk. t. IV. b.; Eht. eml. I. 134, 147, 245, 255, 268, 289. 1.) Ukk keletkezéséről semmit se tudunk. Musay püspök 1661. évi jegyzékében Zvonarics Sámuel esperességében mint önálló anyagyülekezet szerepel. Forrásainkban csak később fordul elő. (Payr: Eht. eml. I. 147. 1.) JCerta az 1629. évi körmendi ref. zsinat jegyzőkönyve szerint „az ellenkezők által elfoglaltatott". Tehát már ez év előtt is volt gyülekezet. Lelkésze az 1646. évi büki zsinat jegyzőkönyvében a távollevők névsorában említtetik. 1656-ban Hettyei András lelkész aláirta a Concordiát. 1674-ben Fövenyesi János a lelkész. A gyülekezet irattárában van egy 1695-ben kelt végrendelet, melyet Solnai István irt alá. A gyülekezet tudós történetirója, László János, kiskamondi tanító — igen helyesen — azt következteti, hogy ez a Solnai István azonos azzal a volt nagyvázsonyi prédikátorral, aki a Kolonics-féle reverzálist aláirta s ezért prédikátori állását nem írhatta a végrendelet alá. A karakószörcsöki leánygyülekezet irattárában levő végrendelet szerint 1693-ban Fodor János volt a kertai lelkész. Ugyanőt említi Asbóth János esperes 1695. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve is, mely azt is feljegyzi, hogy a paróchia szántóföldje 33 hold. (Payr: Dt.' ehker. tört. IV. b. Eht. eml. I. 90, 134, 147, 245, 255.; Thury: 235. 1.) Kiskamond község 1550-ben keletkezett. Ebben az időben adományozott a Kamondy-család egy 365 •-ölnyi telket, melyen a templom, iskola és tanítólak áll. 1695-től kezdve mint Kerta filiáját említik forrásaink. (László János: A kiskamondi 1. gy. tört.; Payr: Eht. eml. I. 245, 255.) Karakószörcsök (Szeresek) 1695 óta Kerta filiájaként említtetik forrásainkban. Már 1693-ból is van a gyülekezetnek irott emléke. Az istentiszteletet a kertai prédikátor vezetésével eleinte magánházaknál, vagy egy pajtában tartották. (László János: A karakószörcsöki 1. gy. tört.; Payr: Eht. eml. I. 245, 255. 1.) SomlószőUős (Nagyszőllős) prédikátora 1631-ben Zólyomi Pál volt, kinek szőllője ügyében a nagyszőllősi lakosok Vásonkői Horváth Zsigmond földesúrhoz fordultak, ki viszont 1632-ben Kis Bertalan dunántúli püspök, sárvári lelkészhez irt levelet: igazítaná el a nagyszőllősi egyházi szőllő dolgát. Az 1646. évi büki zsinaton a távollevők között említtetik a nagyszőllősi lelkész. 1661-ben a gyülekezet Zvonarics seniorátusa alá tartozott. 1667-ben Vigil János a lelkész, ki 1673-ban a pozsonyi törvényszék elé idéztetett. Asbóth 2*