Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

— 20 — János esperes egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1695-ben Kelemen Benedek volt a lelkész; tanító nem volt ez évben. 1698-ban Szabó György nevü lelkész munkálkodott itt. (Egyet, levéltár I. a. 7, 54, 55.; Payr: Dt. ehk. t. IV. b. Eht. eml. I. 97, 134, 147, 245, 254. 1.) Doba, Musay püspök 1661-iki jegyzékében mint anyagyülekezet szerepel. 1695-től kezdve mint Nagyszőllős filiája említtetik. (Payr: Eht. eml. I. 147, 245, 254. 1.) Somlóvecse forrásainkban 1695-től Nagyszőllős filiájaként említtetik. (Payr: Eht. eml. I. 245, 254. 1.) Noszlop az 1629. évi körmendi ref. zsinat jegyzőkönyve szerint „az ellenkezők által elfoglaltatott". (Thury: 235. 1.) Xagyalásotu} keletkezését egy 1721. évi nyomozási jegyzőkönyv alapján tévesen teszik 1656-ra. A gyülekezet már régebben fennállott. Lelkésze 1631-ben Almásy György, 1640-ben Hidvégi Mihály, ki megjelent a reformátusok köveskuti zsinatán, 1660-ban muraszombati Fábry János, 1666-ban Polkráb (Porkoláb?) János, 1674-ben Újlaki János. A fent idézett vallomási jegyzőkönyv 2. pontja szerint az alásonyi templom 1656-ban épült. 1671-ben az alásonyiak a püspökhöz és seniorokhoz fordultak, hogy falujok anyaegyház maradhasson. Berzeviczi Lajos, pápai Pálos-rendü vikárius ugyanis, mint földesúr, ahhoz a feltételhez kötötte a dabronyi lelkészi állás betölthetését, hogy Alásonynak, mint filiának kell Dabronyhoz csatlakoznia. Az 1695. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv Dabronynál megjegyzi; „ . . . cuius nunc Filialis Alásson". (Payr: Dt. ehk. tört. IV. b. Eht. eml. I. 72, 93, 96, 204, 245, 254.; Thury: 293. 1.; Egyet, levéltár I. a. 7, 174.; Gyülek. régi tört. az egyhm. levéltárban.) S)abronjj régi gyülekezet, mely az 1629. évi körmendi ref

# zsinat jegyzőkönyve szerint „az ellenkezők által elfoglaltatott". Első ismert lelkésze 1633-ban Zmihályfalvay János. A templomot és paplakot Alfonz, pápai Pálos vikárius foglalta el 1638 és 1646 között. A Pálosok, mint Dabrony földesurai, 1666-ban eltávolították a lelkészt bűnös életmódja miatt s 1668-ban csak az esetben választhattak papot a dabronyiak, ha Alásony, mint filia, csatlakozik hozzá. Szenczi Fekete Isván 1670-ben Szmetana Andrást avatta fel ide lelkésznek. 1674-ben Reyczi András dabronyi lelkészt megidézték a pozsonyi törvényszék elé. Ennek helyébe Virág Mihályt választották, ki nagyképzettségü pap volt s egyházi szolgálatokra még Révkomáromba is elhordozták; a pestis idejében