Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

— 16 — a távol levők névsorában szerepel. 1647-ben Ferrari Sámuel, 1651-ben Magyar Mihály („a veszprémmegyei Bodajk falu lelkésze"), 1653-ban Molitoris János lelkész irta alá a Concordiát Musay 1661-iki jegyzéke az anyagyülekezetek közt sorolja fel. (Payr: Eht. eml. I. 77, 82, 86, 88, 134, 148. 1.) 3*és (Teés, Thees, Thés) az 1629. évi körmendi ref. zsinat jegyzökönyve szerint „az ellenkezők által elfoglaltatott", tehát már 1629 előtt volt itt gyülekezet. Első ismert lelkésze, Somogyi István, 1640-ben jelen volt a reformátusok köveskuti zsinatán. Hogy ez a lelkész mikor került Tésre és meddig volt itt, arról nincs feljegyzés; tény azonban, hogy a Concordiát már 1622-ben aláirta. Az 1646. évi büki zsinat jegyzőkönyvében a tési lelkész a jelen nem voltak között van felsorolva. 1649-ben Hédervári Fejér Miklós, mint Nagy Thés lelkésze irja alá magát. 1655-ben Üveges (Vitriarius) Miklós a lelkész. 1658-ban a püspök és seniorok ajánló levelet adtak a thesi egyház számára templomra való gyűjtés céljából. 1661-ben az anyagyülekezetek közt szerepel Thees. Egy 1776-ból származó jegyzőkönyv 1. pontja ezt mondja: „Nem emlékezik ember arra, hogy valaha Teési Helységünkben az Evangelica Részrül Praedicatoraink nem lettenek volna, hanem inkább az nem régében megholt Öreg embereink úgy emlékeztek, hogy Török Háború előtt Galambos és Szely András, Praedikátoraink, Török Háború alatt és utánna következő időben Födémesi, Tatai, Miszlai István, Vasoni, Csonka, Szilvágyi, Göndör continuo successe (= ilyen egymásutáni sorrendben) voltanak". (Payr: Eht. eml. I. 68, 84, 89, 134, 148.; Thury: 235, 293.; Egyet, ltár I. a. 24, 50.; Ehm. lt. II. 14. 1.) Bakonynána ref. lelkésze 1640. és 43-ban Újvári Jakab, 1652—54-ben Körmendi János, 1657-ben Tatai András. (Thury: 294, 302, 310, 337. 1.) Fehérvárcsurgó az 1629. évi körmendi ref. zsinat jegyzőkönyve szerint „az ellenkezőktől elfoglaltatott". Komjáti István lelkész 1640-ben jelen volt a köveskuti zsinaton. Musay püspök 1661-iki jegyzékében az önálló anyagyülekezetek között szerepel Csurgó. A sárkereszturi ref. egyház jegyzőkönyvében e bejegyzés áll: „Kis Mihály, csurgói lakos, 1721-ben Kapi Gábor országbírói itélőmester előtt így nyilatkozik: Ötven esztendeje, mióta tanú Csurgón lakik; amikor elsőben oda származott, Augustana Confession levőké volt a csurgói templom". Polgárdi Kertész József, ref. lelkipásztor 1736-iki feljegyzése szerint: Keresztes György, valószínűleg Csurgón