Sztehlo Kornél: A Budai Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története 1821-1918. Budapest 1918.

VI. SZTEHLO ANDRÁS KORA, 1864-1873.

29 pán egyházközsége körére szorítkozott, hanem az egész hazai protestantismus terén is érvényesült.« Bauhofer irodalmilag is kitűnt, egy kitűnő munka, a magyarhoni evangélikus egyháztörténet megírásával. Özvegyet és hat gyermeket hagyott hátra. Az özve­gyet a főhercegnő által tett 4000 forint alapítványból évi 200 forint nyugdíj illette meg. Ezt az egyház némi tárgya­lás után egyességileg évi 350 forintra emelte fel 1865-ben. Bauhofer elhúnyta után káplánja, ííenyó János látta el az egyház dolgait, mint adminisztrátor, az új lelkész megválasztásáig. VI. SZTEHLO ANDRÁS KORA, 1864—1873. Az 1864. évi december 11-én tartott közgyűlésen próbabeszéd mellőzésével, nagy szótöbbséggel megválasz­tották lelkésznek Sztehlo András losonci lelkészt és nógrádi főesperest és a december 13-ra egybehívott pres­biteriális gyűlésben megállapították a hiványt. Sztehlo 1865. évi március 19-én foglalta el hivatalát. Ezen sorok írója 1928. évi május hóban felkéretett, hogy a templomban atvja fölött emlékbeszédet mondjon. Miután az ebben foglaltak fényt vetnek nemcsak atyja sze­mélyére, hanem a budai egyházközségnek korabeli törté­netére is, ennek a' beszédnek egy kivonatát a következők­ben iktatom az egyház történetébe : »Eleget teszek a megtisztelő felhivásnak, hogy egyház­községünk hívei előtt atyámról, néhai Sztehlo Adrásról, életéről és működéséről megemlékezzem. A feladatnak a következőkben iparkodom megfelelni. Sztehlo András született 1816. évi július 10-én Lajos­falván. Torontál megyében, hol atyja, Sztehlo János, akkor evangélikus lelkész volt. Középiskoláit Mezőberényben és Pozsonyban, a teo­lógiát és az egyetemet Pozsonyban és Jénában végezte. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom