Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - I. KORSZAK. Az ág. hitv. ev. egyház meghonosulása Gömörben 1520-1577
10 Mikulik József. öt szab. kir város (Kassa, Lőcse, Eperjes, Szeben és Bártfa) számára kidolgozott, 1549-ben Ferdinánd királynak és 1574-ben Veráncsics Antal egri püspöknek is bemutatott hitvallásra, nálunk 1578 és 1594-ben hivatkozás történt és így valószínű, hogy ezen szabályok Gömörben is nemcsak ismeretesek voltak, hanem amennyire annyira zsinórmértékül is szolgáltak: nem lesz érdektelen azokat e helyütt főbb vonásaikban bemutatni. Áll pedig ezen hitvallás a következő húsz cikkelyből: 1. Az Istenről. Egy az Isten, három személyben. 2. A teremtésről. Az Isten teremtette, teremti és megtartja a világot, mely kezdetben, míg Lucifer — a sátán — t. i. el nem rontotta és az embert is engedetlenségre nem csábította, egészen jó volt. Ezen csábításból ered minden, ami rossz, mert az Isten a bűn miatt elátkozta a földet. A halál is, mint minden baj, a bűn következménye (büntetése). 3. Az eredendő bűnről. Az első emberpár kezdetben minden hibától ment volt, de bűnbe esvén, ártatlanságát (justitiam) elvesztette. Minden ember bűnnel és hibával születvén örök halált érdemel és azt önerejéből el sem kerülheti. 4. Krisztus ember voltáról (de incarnatione Christi). Van az Istennél közbenjárónk, kit az írás hol Igének, hol Isten fiának nevez, ki érintetlen szűz méhében fogantatott (carmen humanam — sumpsisse) és ennélfogva szűztől született igazi Isten és ember egy személyben, ki mindnyájunkért halált szenvedett, harmadnapon feltámadt és a mennyekbe felszállt, honnan majd ítélni jő elevenek és holtak felett. 5. A megigazulásról (de justißcatione). Miután Isten fiának az egész világ vétkeért el kellett áruitatnia és halálba mennie, az ember önerejével és (jó) cselekedeteivel az Istent kiengesztelni és nála igazságot találni képtelen, következőleg ingyen, érdeme nélkül és csak akkor üdvözül: ha a Krisztusban hisz, a keresztrefeszítés által az atyát kiengeszteltnek tartja és minden bizodalmát közbenjárónkba veti. 6. A hitről. A hit, mely számunkra annyi jótéteményt biztosít, nem emberi mű vagy tudomány, mely az istentelenek és gonosz lelkek — daemonok — által is elsajátítható lenne; hanem a Szent Lélek ajándéka, melyet hogy (könnyebben) elnyerhessünk, felállíttatott a lelkészi hivatal, hogy az evangélium tiszta tanát hirdesse és a szentségeket kiszolgáltassa. Ezen hivatal által működik a Szent Lélek azon hallgatókban, kik e hivatallal nem ellenkeznek, sőt ellenkezőleg szót fogadnak neki. 7. A jó cselekedetekről. A hit mellett nem felesleges a jó cselekedet. Szükséges ugyanis, hogy a hívő jó lelkiösmőrettel bírjon, mely távol áll attól, ki az Isten parancsolatai ellen cselekszik ós (testi) kívánságainak ellen nem áll. De a
