Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - I. KORSZAK. Az ág. hitv. ev. egyház meghonosulása Gömörben 1520-1577

A gömöri ág. liitv. evang. esperesség története. 9 és hitőkben megerősített egyházak kiheverték a bajt, az elrabolt és „pénzzé átváltoztatott" harangok helyébe csak hamar újakat szereztek és végre Bebok Ferenc is 1555 körül nem hogy üldözte volna, hanem ellenkezőleg pártolta az evang. hitet; legalább bizonyos, hogy rablókalandjaival felhagyott és úgy fia Bebek György 1) mint menye Patócsy Zsófia 1555 körül az evang. hit buzgó híve volt. Különben, ha Bebek Ferencben az evang. hitnek kegyetlen üldözője támadt, volt az isteni gondviselésnek gondja rá, hogy a murányi várkapitányokban viszont erős támaszai legyenek. Első helyen említendő köztök gróf Salm Miklós, aki 1549-ben Murány várát Basótól elfoglalta és úgy ő maga, mint a murányi várkapitányságban utóda, niederlaísi Maschko Menyhért nem csak maga vallotta Luther tanait, hanem e tanok terjesztője és védője is volt és miután a török 1566-ban e vidéket adó­fizetőjévé tette és az évi adóval és „basa ajándokkal" igen, de a meghódolt nép meggyőződésével épen nem törődött: az evang. hitvallás Gömörben oly annyira gyökeret vert és oly általános lett, hogy 1570 körül már versenytársat sem tűrt maga mellett és a róm. kath. vallásnak majdnem teljes kiszorítása után a „sacramentariusoknak" is hadat üzent. C) A gömöri ág. hitv. evang. egyház hitvallása,, belső és külső viszonyai e korszakban. Már fennebb említettem, hogy Gömör vármegyében a hitjavítás nem egy férfi műve, nem is történt mindenütt egy­formán vagy egy eleve megállapított közös hitvallás alapján, hanem lassan fokozatosan, máskép itt és máskép ott, úgy, hogy aztán egyik községben még híven ragaszkodtak némely róm. kath. szertartáshoz, melyet a szomszédközségben már mint „bálványimádást" elvetettek. Ez maga utan vonta, hogy a hitvallás, az isteni tiszteletnél és egyházi szolgálatnál behozott szokás annyiféle volt, a hány község létezett, mi aztán szerfelett nehezítette , azok feladatát, kik későbben sok­féle véleményt egy kalap alá hozni igyekeztek! Luther tanait tehát Gömör vármegyében különbözően hirdették és miután a bártfai tanító Stockei Lénárd által az ') Bebek György, Bebek Ferencnek fia, úgy mint neje Patócsy Zsófia (ki Szádvárt Schwendi Lázár cs. kapitány ellen oly sikeresen védte) nemcsak hadi erényekben tündökölt, hanem a hitjavítás művét is előmozdította ; 1559—1562 ig gömöri főispán volt, majd Baloghvára mellett a törökök elfog­ták és Konstantinápolyba hurcolták, honnan kiszabadulván 1567-ben elhunyt, mikor is benne a Bebek család pelsőci ága férfitagjaiban kihalt. Említésre méltó, hogy a Kálvin hitű Melius Péter 1565-ben Debrecenben kiadott művét (Sámuel és a királyok könyvének fordítását) Bebeknének szül. Patócsy Zsófiának, az evangélikusok patrónájának ajánlotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom