Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - BEVEZETÉS.
A gömöri ág. hitv. evang, espcresség története. 3 A történetírók ezen egyoldalú eljárása feladatom megoldását is szerfelett nehezítette. A „híres történelmi alak" vagy „egy német hadnagy rettenetes hőstette" előtérbe hurcoltatván, minden másnak a feledékenység jutott osztályrészül és a kutató csak itt-ott talál egy-egy vonást, melyekből teljes képet alkotni aztán nehéz, sőt gyakran lehetetlen is. Megjegyzem még azt is, hogy kivált a 16-ik század állapotára világot vető vonatkozásokat megtörténtök helyén említem fel és elbírálásukat, valamint az azokból vonható minden következtetést a szives olvasóra bízom, vázlatom tehát oly szerves egész, melyben egyik részletet a másikkal, korábbi állítást későbbi vonatkozással igazolok és fejtek ki bővebben. Ha ezek tekintetbe vételével sem mondható sikerültnek a kép, mentsen ki az, hogy nem volt aki világító szövétnekkel járt volna előttem és hogy bizony kevés forrás és segédeszköz és ebből folyólag igen kevés „vonás" állott rendelkezésemre. A szándék, nem pedig az eredmény feleljen értem. „Et si desunt vires, tarnen est laudanda voluntas." Mielőtt tulajdonképeni feladatom megoldásához látnék, szükségesnek tartom a forrásokat is megnevezni, melyekből az anyagot merítettem és ama kitűnő szerzőket elősorolni, kiket szerény elbeszélésem folytán követtem, ilyenek: 1. Az esperesség hiteles jegyzőkönyvei, ezek közt a) a legrégibb a Rimanovián-féle (1590—1642-ig), mely a Stöckel Lénárd-féle hitvallást, az esperesség 1584 és 1594 évi szabályait, ezen szabályok elfogadó záradékát (egyes egyének és községek részéről), az egyes egyházak vagyonának összeírását, néhány esperességi gyűlést, az 1596, 1636/7 és 1642 évi egyházlátogatásokat, néhány lelkészi és tanítói hiványt és több effélét tartalmaz; b) a Péczeli-féle (1604—1707-ig), mely az esperesség 1604 évi alapszabályait, a zsolnai zsinat határozatait, Bocskay, Bethlen, Thurzó, Széchy és mások leveleit, az üldözés korszakában írt folyamodványokat, az 1604 évi szabályok elfogadó záradékait és az 1670, 1693, 1700 és 1706/7 évi egyházlátogatásokat tartalmazza; c) a Schröter-féle (1602—1669-ig), melyben az esperesség ezen időszakban tartott gyűléseit és az 1653 évi egyházlátogatást találjuk; d) a Szentkereszti-féle (1669—1709-ig), mely az esperesség ezen időszakban tartott gyűléseit és az e gyűléseken felolvasott okmányokat tartalmazza; e) a Sexti-Schmal-féle (1709—1746-ig), mely az esperesség ezen időszakban tartott gyűléseit és az ezen gyűléseken felolvasott császári rendeleteket, felterjesztéseket és levelezéseket tartalmazza és végre 1*
