Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - IX. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség küzdelme 1711-1741.
A göraöri á*. hilv. evang. espercsség története. 141 Rozlosnán elhatározta, hogy ismét ellentáll és a hazai törvényekhez törik-szakad (tenacissime) ragaszkodni fog, miután az 1723 junius 12-én kiadott császári parancs is a status quo fentartását rendelte el (Sexti Schmal. 152 —153 1.). Midőn a kir. helytartó tanács az 1725 augusztus 18-án kelt császári parancs következtében a megyéket ismét és ismét sürgette, hogy a bitorolt superintendensi és esperesi hivatal keletkezése és hatalmi köre tekintetében nyomozást indítsanak és az eredményről jelentést tegyenek, Gömörmegye 1728 január 12-én Pelsőczön tartott gyűléséből Máriássy Márkust és Mititzki Mihály apátot küldte Csetnekre, kiknek aztán Antoni Sámuel superintendens az elébe tett kérdésekre igen magvas válaszokat adott, kijelentvén, hogy világi hatalommal nem rendelkezik, sem külön díjazásban nem részesül, csupán arra ügyel, hogy az egyházakban rend legyen, a lelkész a szentírás szavai szerint tanítson és erkölcsös életet éljen, — felhozta végül még azt is, hogy a felügyelet, melyet gyakorol, már az 1608 I. t.-c. hozatala előtt is meg volt, hogy e részben csupán a szentíráshoz, a zsinati határozatokhoz és a többség véleményéhez van kötve, más felsőbbséget pedig nem ismer (Sexti Schmal. 157—160). 1728 május 28-án Restéren bejelentette a superintendens, hogy a pozsonyi országgyűlésen Draskóczy Sámuel fogja az esperesség ügyeit képviselni, miért ezt annak idejében díjazni fogják (Sexti Schmal. 166 1.). Az 1731 január 31-én szintén Restéren tartott gyűlésből pedig követség küldetett Bécsbe, melynek az volt feladata, hogy az elnyomott egyházak visszaállítását közvetlenül a trón előtt kérelmezze (Sexti Schmal. 186 1.). Ezen valószínűleg más esperességek által is támogatott kérelemre leérkezett aztán a hírhedt, 1731 március 21-én kelt császári elhatározás (resolutio Carolina) melynek kihirdetésekor az esperesség 1731 junius 6-án Dobsinán feljajdult, előre látva azt, hogy ezentúl még nagyobb zaklatások várnak reá; de azért el nem csüggedt, hanem rögtön kimondta, hogy midőn egyházainkat majdan róm. kath. papok látogatják csupán „a keresztelési formulát" kell az agendából kiírni és bemutatni, egyebekben pedig minden felvilágosítást és választ egyenesen megtagadni (Sexti Schmal. 189 1.). Jeszenák Pál és követtársainak jelentését, mely szerint ő felsége négy ág. hitv. ev. superintendens választásához az engedélyt megadta, az esperesség 1732 október 8 án Ratkón azon kijelentéssel vette tudomásul, hogy miután Antoni Sámuel személyében superintendense van, a választásra semmi gondja (Sexti Schmal. 208 209 1.). A pozsonyi kir. helytartó tanács ezentúl sem pihent; 1733 január 27-én kiadta utasítását, hogy minden — tüzetesen felsorolt — róm. kath. ünnep az evangélikusok által is
