Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - IX. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség küzdelme 1711-1741.

A gömöri ág. liitv. evang. esperesség története. 137 9. a bíró, közhivatalnok és ügyvéd, legyen bár ev. hitű, a szűz Máriára és a szentekre köteles esküdni, de a tanú nem; a mi eddig történt, menjen feledésbe, ezentúl minden háborgatás tilos, akinek panasza van, saját neve alatt adja elő ő felségénél. Ezen rendelethez, úgy hiszem, nem kell magyarázat. Isten a megmondhatója mennyit szenvedett az acatholicas felekezet ezen borzasztó időszakban és elődeink roppant áldozatkészségére, hitbuzgóságára, szívós kitartására volt szükség, hogy a hitújítás műve ezen általános elnyomásnak áldozatáúl nem esett, emléke is ki nem veszett! Hiszen az 1731 julius 15-én kelt rendelet szinte felhívja a róm. kath. földes urakat, hogy a jószágaikon található ev. templomokat foglalják el és az ev. lelkészeket űzzék el, midőn előírja: „ha a földes úr vagy a polgári hatóság egy templomot elfoglalni vagy egy prédikátort elűzni kivánna: tartozik szándékát a helytartó tanácsnak bejelenteni, honnan az ügy véleményes jelentés kiséretében ő felsége elé terjesztendő; a legfelsőbb elhatározás leérkeztéig pedig a foglalás vagy elmozdítás függőben hagyandó." A superintendentiákra nézve megtörtént a felterjesztés, mire a magyar udvari tanács Bécsben 1732 október 21-én kelt határozatával az engedély négy ág. hitv. ev. superintendens megválasztására leérkezett. Ez annál nagyobb baj volt, miután Magyarországon ez idétt tényleg öt törvényesen választott superintendens volt — hivatalban. Magyarország belefáradt a hosszú küzdelembe, a főnemesség Bécsben a trón fényénél sütkérezett, a köznemesség szegény volt. Isten csudája, hogy népünk kebeléből a szomorú időben az ősi szabadság emléke is ki nem halt. III. Károly a szomorú emlékezetű belgrádi békét nem sokáig élte túl, már 1740 október 20-án elhúnyt; utóda Mária Terézia folytatta mit atyja és nagyatyja megkezdett és bizonyára inkább II. Frigyes porosz királyon, mint rajta mult hogy uralkodása alatt az eretnekség teljesen ki nem irtatott. B) A gömöri ág. hitv. ev. egyház viszontagságai. A nagy Rákóczy forradalom még teljesen le sem zajlott és esperességünk már is a cs. tábornokok és a rozsnyói jezsuiták erőszakos önkénye alatt szenvedett. 1710-ben semmiféle gyűlést és 1711-ben is csak rendkívülit lehetett tartani és 1711 augusztus 20-án már arról kellett gondolkozni: mikép lehetne legalább a Pálffy János, mint a császár teljes hatalmú megbízottja által a szathmári békekötés alkalmával biztosított — elég sovány — vallásszabadságot a sűrűn kiadott és a jezsuiták által szorgalmasan félremagyarázott császári rendeletek ellenében megtartani? E célból a bécsi udvarnál