Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 125 1711 -1781-ig teljesen eltörültetvén az 1868. 53. t.-c. által sem volt egészen visszavarázsolható. 1) Második körülmény, mely szintén figyelmet érdemel, hogy az egyház megszűnt állam lenni az államban, amennyiben az államhatalom felügyelete alá jutott, de a nélkül, hogy önkormányzati jogát elvesztette volna. így pl. az egyházak visszaállítása nem mint az előtt maga az esperesség által erőszakkal és fegyveres kézzel „az erősebb hatalmával", hanem a kormány által egy minden érdeket képviselő biztosság közvetítésével törtónt. Az ág. hitv. ev. egyház a szövetkezett rendek tanácsában kellően képviselve volt ós e képviselők a róm. kath. püspökökkel ós kálvinhitű főemberekkel egyenjogúak voltak és baj esetében akartak is, tudtak is segíteni; másrészt esperessógünk a kormány intézkedéseit a protestáns autonomia alapján elbírálta ós bontókós alá vette, így az 1706 február 16 án kelt rendeletet nemcsak tárgyalta, de — mint láttuk — némely részét határozottan el is vetette. Az esperesség szervezete e korszakban tehát lényeges változást szenvedett: 1. a rendes esperessógi gyűlés úgy mint az előtt György ós Mihály napja körül tartatott, a rendkívüli pedig ha szükségesnek mutatkozott. — Ezen gyűlést rendszerint a superintendens hítta össze; szókkel és szavazattal jelen lehetett: a superintendens ós a többi tisztviselő, minden lelkész, minden nemes ember (mint született egyházi pártfogó) ós az egyes egyházak képviselője (a bíró vagy más kiküldött); a gyűlés hatásköre úgy mint az előtt, hatósági és bírósági tekintetben korlátlan és teljes volt úgy, hogy határozatait többé felebbezni ós megmásíttatni nem lehetett 2); 2. az esperessógi tanács (consistorium) 1707-ben 5 meghitelt tagból állott, a közgyűlés határozatait végrehajtotta ós úgy hatósági mint bírósági tekintetben az u. n. kisgyűlés 3) ') Az 1706 február 16-án a szövetkezett rendek tanácsa által kiadott rendelet egyenesen meghagyja, hogy a világiak úgy a gyűlésekben, mint a lelkészek megvizsgálásában részt vegyenek. Kérdés : nem volt-e az más esperességben már régebben behozva ? nem szólt-e ezen rendelet csupán és kizárólag a gömöri esperességnek, hol — mint láttuk — 1701-ig majdnem teljes hierarchiát találunk ? s) Igaz ugyan, hogy Unbehaun Mihály rozsnyói német lelkész az esperesség 1707 december 14-én kelt büntető határozatát a fejedelmi udvarhoz felebbezte, de ezen eljárása nemcsak előre is helytelennek mondatott és megrovás alá esett, hanem jóllehet panasza felsőbb helyen alaposnak találtatott, hívei még is megfizették érte a 3 aranyat, melyben őt az esperesség elmarasztalta (Szentkereszti 350—352 1.). Az esperességi gyűlés ilyen hatásköre mellett a superintendens csak esperesnek képzelhető és így abból is világos, hogy a tiszai superintendentia akkor még nem létezett. *) A kisgyűlés alatt rögtönzött közgyűlés, értekezlet, tanácskozmány értendő, mely nem annyira határozni, mint inkább véleményt adni, javaslatot tenni van hivatva.
