Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 121 3-ik és következő napjain a csetneki, ochtinai, nagyszlabosi, restéri, geczeli, kobelári, dobsinai, felső-sajói, oláhpataki, alsósajói, veszverési, betléri, rozsnyói egyházakban majd 1707ben a jolsvai, chisnói, vizesréti, rőczei, hosszúréti, ratkói, kövii, süvetei, rozlosnai, ribniki, budikfalvai, pádári, derencséni, kietei, baradnai, bisztrói, rákosi és szirki egyházakban foganatosított (Peczeli 232—236, 300—338. 1.). Az esperesség tehát ez idétt már 31 anyaegyházból állott. 1706 május 3-án baj volt a betléri egyházban, melyet b. Andrássy Pál egyszerre üldözni kezdett, ő t. i. ismételte azt, a mit 3 évvel az előtt tett, midőn 4 tekintélyesebb betléri lakost Dernőre magához hivatott és miután ezek mi rosszat sem gyanítva megjelentek, a krasznahorkaváraljai vár tömlöcébe hurcoltatta őket, kijelentvén, hogy addig szabadon nem bocsáttatja, míg az ev. lelkészt Betlérből el nem űzik. Az esperesség ennek hírére rögtön összefutott és egy panaszlevéllel a szövetkezett rendek tanácsához Egerbe küldte Dobóczy Jánost (Szentkereszti 329—330, Peczeli313 1.). Valószínű, hogy Dobóczy János küldetése nem maradt eredménytelen, mert hiszen ez idétt alig volt egy róm. kath. lélek Betléren és fel sem tehető, hogy az igazságos kormány ily erőszakos eljárást behunyt szemmel nézett volna. 1) Az 1707 április 27-én Csetneken tartott gyűlésen már 35 lelkészt és több világi urat találunk jelen és utóbbiak közül Lányi Pál a (most először ?) külön felesketett tanácsba (consistoriumba) is beválasztatott; ezen tanács tagjai voltak : Bodovinus András superintendens, Sexti András alesperes 2), Pixiades György jogyző, Fabriczi János lelkész ós Lányi Pál (Szentkereszti 337-338. 1.). A gömöri ág. hitv. ev. esperesség a hódolati esküt 1707 jii 1 iiis 11-én Jolsván tette le, mely aztán egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe Íratott (Szentkereszti 341—342 1.). Nevezetes, hogy mennyire tiszteletben tartotta a róm. kath. fejedelem az evangélikusok jogait, nemcsak hogy vallását, melyhez pedig buzgón ragaszkodott, a többi hitfelekezetek rovására semmiféle előnyben nem részesítette, hanem saját költségén evang. udvari káplánt is tartott. Ilyen volt 1707 augusztus 27-ke körül Ács Mihály Rozsnyón, ki az udvari pénztárból 100 ft évi fizetést húzott (ex aula serenissimi ') Képzelhetni, mily kellemes helyzetben találta Hrebenda Tóbiás betlé ri lelkészt az 1706 május 10 én megejtett egyházlátogatás j egyházába egy róm. kath. plébános (sacrificulus) mint veréb az elfoglalandó fecskefészekre lesett, a tizedet a földesúr foglalta el és hívei a 4 fogoly kiszabadulása érdekében a legnagyobb kisértetben voltak! *) Sexti András alig töltött Szlaboson néhány hónapot, midőn az 1706 elején elhunyt Sartori Illést jolsvai lelkész helyére meghívást kapott, melyet az esperesség 170G február 3-án kiadott engedélyével el is fogadott „nullám regulám esse quam non exceptio torsit ! u (Szentkereszti 317 I.).
