Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
122 Mikulik József. principis). Az imént mondott napon határozatba ment, hogy a superintendens intse és ha kell kényszerítse az egyesülésre a kishontiakat (Szentkereszti 344 és 345 i.). Rozsnyón a magyar és német egyház közt folyton folyvást tartott a viszály; 1707 szeptember 18-án itt gyűlés is tartatott, melyen kimondatott, hogy tisztességes magyar egyén temetése két prédikációval ós úgy menjen végbe, hogy a német lelkész a halottasház előtt, a magyar pedig a templomban tartja szónoklatát; ha tisztességes német a halott, a magyar lelkész szónokol a ház előtt, a német pedig a templomban; ha magyar halottat kisórnek, a magyar lelkész megy jobbra vagy a többi két lelkész közt, ha németet kísérnek a német lelkészé a megtisztelő hely; a régi egyházi (anya)könyv (liber vetus ecclesiasticus) a magyar templomban őrizendő, de a német lakosságnak is kell abból bármikor értesítést adni ós végül, hogy a német templom a tót lakosságnak is nyitva álljon (Szentkereszti 346—349 1.). Ezzel a visszavonás még koránt sem ért véget. 1707 decemher 14-én Csetneken 6 tallérral (és nein mint hazai törvények értelmében kellett volna 100 forinttal) lett büntetve Unbehaun Mihály német, lelkész, ki Hegyfalussy György magyar lelkészt azért, mert Jeszenszky János német nejét temotni merészelte és a stólát is felvette, rágalmazta (Szentkereszti 350 — 352 1.) és így történt az 1708 ban is. mikor — április 24-ón Jolsván — elmondatott, hogy Missovitz Mihály német tanító Oszlánszky Ferencz magyar kántor ellen még a tanuló ifjúságot is feltüzelte és hogy Hegyfalussy György a németek jogait tiszteletben épen nem tartotta (Szentkereszti 357—3581). Miután Bodovinus András elhunyt ós temetése 1708 március 16-án Mariássy Pál gömöri alispán és sok más világi és egyházi férfiú részvéte mellett nagy pompával (3 prédikációval) ment végbe, már az 1708 április 24-ón Jolsván tartott közgyűlést megelőzőleg minden intézkedést megtettek, hogy az elhúnyt helyét új választással töltsék be. Zabeler Jakab bártfai superintendens véleményét kikérték, a szövetkezett rendek tanácsát ós a kishonti esperességet értesítették. A fejedelmi tanácsosok és pedig Petrőczy István, Zay Lőrincz, Kajali Pál, Ottlik György, Bibethy Pál, lzdenczy Márton, Jánoki Zsigmond, Gerhard György, Radványi János, Okolicsányi Mihály ós Csemeczky Péter 1708 május 24-ón Egerben kelt Ievelökben (Szentkereszti 366—367 1.) a Kassáról Rozsnyóra hivott Saárossy János lelkészt ajánlották, miért is őt Sexti András jolsvai, Paulini György tiszolci és Makovini János restéri lelkészek mellett 1708 augusztus 14 ón Jolsván első helyen kandidálták és ugyanazon napon nagy szótöbbséggel superintendensnek meg is választották. (Szentkereszti 353 és 373 1.). Saárossy János tulajdonkópen rozsnyói magyar lelkész
