Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
112 Alikulik József. csakhamar gyarapodott és lassan-lassan némi fegyelemhez is szokott. Később miután néhány Lengyelországban toborzott oláh és lengyel gyalog- és lovasszázad, valamint a Tiszán túli részekből jött lovasság is hozzá csatlakozott, mint folyamár növekedett úgy, hogy ifjú vezére a munkácsi szerencsétlen nap 1) után vele a Tiszán is átmehetett. Ezáltal a hadviselés a Kálióban talált 4 ágyúval megindúlván és majd nem az egész országban tárt karokkal fogadtatván, oly szerencsés fejleménynek indúlt, hogy nemsokára Lőcse, Késmárk, Szepesvára. több bánya város, Murány Tokaj ós majdnem az egész ország Rákóczy kezébenvolt; egyik vezére Károlyi, a dolhai győző, még ez évben Bécs városáig hatolt! Az 1704 elején kiadott híres kiáltvány „recrudescunt diutina hungarae inclytae gentis Hungarae vulnera," minden hazafiunál visszhangra talált, a nemzet II. Rákóczy Ferencz mellé állott ós Lipót császárnak az alkudozáshoz kellett nyúlnia, melyet nevében Széchenyi Pál kalocsai érsek Gyöngyösön kezdett meg, de minden siker nélkül folytatott. A háború Dunán innen ós Dunán túl tovább folyt; Rákóczyt erdélyi fejedelemnek választották, szerencsésen elkerülte a neki Bécsből vetett tőröket, sikeresen kiegyenlítette a szintén Bécsből támasztott viszályokat ós a nagyszombati ütközetben szenvedett vereség dacára Magyarország ura maradt úgy, hogy Károlyi az 1705 év elején ismét a bécsi külvárosokig barangolt ós a bécsi udvar ismét az alkudozáshoz folyamodott. Ezen alkudozás is eredménytelen maradván, Rákóczy 75000 emberrel rendelkezett, midőn az 1705 évi hadviseléshez fogott, mely változó szerencsével folyt, miközben ez évi szeptember hó 1-én a szócsényi mezőn országgyűlést tartott, melyen minden megye, 4—5 kivételével, minden város, sőt az 1705 május 3-án elhúnyt Lipót helyébe lépett I. József császár is képviselve volt. Rákóczy Ferenczet itt a „szövetkezett rendek" fejedelemnek választották, oldala mellé 24 tanácsost állítottak, a szövetkezósi oklevelet kiállították ) ós a vallásszabadságot is minden megyére nézve külön-külön visszaállítottak. A nemzet az egyszer megízlelt szabadságot meg is kedvelte, Rákóczy hatalmasabb volt mint valaha, Bécsből folyton folyt az alkudozás 3) ós a császár szorultságában a rendek szövetkezését is ünnepélyesen elismerte: de jóllehet Anglia *) A munkácsi ülközetben a meglepett II. Rákóczy Ferenczet majdnem elfogták és csekély hadát szétverték. 2) Ez oklevelet aztán minden megyében egy e célra nyitott jegyzőkönyvbe iktatták, minden nemes ember aláírta és pecséttel erősítették meg. s) A bécsi udvar még Rákóczy Ferenc Bécsben tisztességes fogságban tartott nejét és nővérét is a felkelők táborába küldte, hogy a nők az ifjú fejedelmet engedékenységre hajlítsák. De hiába volt minden édesgetés, Rákóczy a nemzet jólétét a saját maga javáért fel nem áldozta.