Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség a lét és nem lét között. 1682-1703.

A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 101 Murány várából 1685 május 6-án az elmúlt két évre eső tizedórt 548 ft 44 ki t, a jövőre nézve pedig évenként 400 ftnyi bért követolt és az esperesség 1685 május 9-én Rozsnyón tartott gyűléséből hiába mondta, hogy „a múltat tekintve nem önhatalmúlag, hanem annak beléegyezésóvel vette birtokába a tizedet, ki azzal rendelkezni joggal ós hatalommal bírt", hiába sokalta a 400 forintnyi bórt, hiába mutatta ki,

1) hogy eddigelé, Pelsőcz és Berzóte egyházát is beleértve csupán 224 forintot fizetett évenként; a kamara nem engedett ós Regius Jakab csakhamar másodszor is elűzetett Rozsnyóról, az esperesség a folytonos üldözés, harc és háború közben ismét szétmállott, a nyilvános ólét színteréről leszorúlt és 1688 március 16 ig gyűlést sein tarthatott. A borzasztó állapotot, melyben ev. egyházaink ez idótt a létért nehéz harcot küzdöttek, híven tükrözi vissza azon folyamodvány, melyet a gömöri ág. h. ev. esperesség 1686 augusztus 18 án Csetnekről a szász választó fejedelemhez intézett. 1660 óta elnyomnak és háborgatnak bennünket, — olvasom a folyamodványban, — templomainkat elveszik, lelkészeinket megvesszőzik (verberibus tractantur) bebörtönözik, a megélhetéstől megfosztják vagy elűzik, a mint most is Rozsnyó, Csetnek ós Pelsőcz környékén 11 egyházban az esztergomi érsek élvezi a tizedet; fordúltunk a murányi uradalom igazgatóságához, fordúltunk a megyéhez ós fordúltunk magához az esztergomi érsekhez,'

2) de nem használt semmit. Ennélfogva kérték a választó fejedelmet, vetné magát közbe ő felségénél. Midőn a csonka esperesség 1688 március 16-án Csetneken gyűlést tartott, Jolsva, Rőcze, Hosszúrét, Vizesrét és más egyházak templomai elvoltak foglalva ós Krizsán Márton veszverési lelkész panaszára, hogy hívei nem fizetik „mással is az történik* (et alios in ea navi navigare, Szentkereszti 33 1.) volt a válasz ; a dolgok gonoszul folytak. 1688 augusztus 27-én Miller János gömöri kanonok (archi diakónus) a kevés, még megmaradt ág. hitv. ev. egyház látogatásához fogott, (Szentkereszti 40 I.) majd 1689 április 14-ón a megye hiába kerestetett meg, hogy a murányi ós derencsónyi uradalmakban teljesen elnyomott egyházak visszaállítását rendelje el ') Érdekes ezen kimutatás, melyből megtudjuk, hogy a régebben annyi panasz tárgyát képezett „pactata" valóban csekély volt: Rozsnyó 34 ftot, Betlér 16 ft, A - Sajó 14 ft, Oláhpatak 10 ft, Dobsina 10 ft, Csetnek 48 ft, Ochtina 14 ft, Reslér 6 ft, Geczel 14 ft, Pelsőcz 16 ft és Berzéte 40 ft fizetett rhémusi értékben (Szentkereszti 29-20 1.). *) A választó fejedelemhez intézett folyamodványt a csetneki esperesség! levéltárban, az ércekhez intézettet pedig a Péczeli féle jegyzőkönyv 46. lapján találtam. Utóbbi különösen a Rozsnyóról elűzött esperes érdekében kelt, aki „a jezsuitákkal is békében élt és hivatalát évenkénti szabad választásnak köszönte" miért is „a megváltó sebeire kéri az esperesség ő magasságát engedné meg neki, hogy Rozsonyón megmaradhasson."