Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség a lét és nem lét között. 1682-1703.
102 Alikulik József. (Szentkereszti 42 1.) az illető lelkészeket Breiner Kristóf ós Mednyánszky Pál a magas biztosság nevében Eperjesről 1689 március 30-án tömlöccel fenyegették, ha ezen uradalmakban csak mutatkozni is mernének, (Szentkereszti 47 1.) a vallásgyakorlat pedig ezen területen (pl. Jolsván) kápolnában és magánházakban is tilos volt (Szentkereszti 48 I.). Regius Jakab esperes 1690 október 9-én Sajó-Gömörön „számkivetésben elhalálozván, utódául Bodovinus András (1688 óta csetneki lelkész) alesperes választatott Csetneken 1691 február 22-ón, mikor az újból alakúit esperesség három asztalnál összesen 25 tagból állott, míg 1693 október 18 és következő napjain N.-Szlaboson, Ochtinán, Restéren, Geczelen, Kobeláron, F.-Sajón, Dobsinán, Oláhpatakán, A.-Sajón, Veszverósen, Betléren, Csetneken, Rozlosnán, Köviben, Ribniken, Budikfalván, Pádáron, Derencsényben, Kietón, Baradnán, Bisztrón és Ratkón tehát összesen 22 egyházban egyházlátogatás ejtetett meg (Peczeli 182- 229 1.). 1695 május 31-ón már 26 tagot számlált az esperesség, mely lassanként némi erőhöz ós tekintélyhez is jutott úgy, hogy pl. az 1697 október 9-ón Csetneken tartott gyűlésből már szinte kérdőre vonta Jelenik András gömöri alispánt, a ki a „tisztelendő fraternitást" gyalázni merészelte (Szentkereszti 141 1.) ós a ki „a szigorú intést" keresztyén béketűréssel fogadhatta, mert már a következő évben egy esperességi gyűlésen is megjelent, midőn egy „csábítási ügy" az egyházi ós világi hatóság által közösen tárgyaltatott ós döntetett el (Szentkereszti 154 1.). Az esperesség kiheverte a bajt, üléseit 1688 óta rendesen tartotta meg, előkelő hívei is napról-napra szaporodtak, de elveszett jogait még mindig siratta és pl. 1699 ben is néhány nemes ember támogatására számítva a Rozsnyón február 30-án tartott megyei közgyűlésen megjelent, mely alkalommal Sexti András és ifj. Bodovinus András lelkészek a megye pártfogását kérték az esperesség számára, de az alispántól azt nyerték válaszúi, hogy „a megye más dolgokkal lóvén elfoglalva, a róm. kath., kálvinista és luth. egyház ügyeit nem tárgyalhatja (Szentkereszti 159 1.). 1699 április 23-án Csetneken az ünnepek jegyzéke 1) állapíttatott meg, mely aztán minden egyes egyháznak szoros megtartás végett kiadatott. ') Januáriusban: 1. Krisztus körülmetéltetése ; 2. Krisztus megjelenése (vízkereszt) ; 3. Pál fordulása. Februáriusban: 1. Gyertyaszentelő boldogasszony; 2. Mátyás apostol. Márciusban: 1. Gyümölcsoltó boldogasszony; 2. Zöld csütörtök (a prédikáció tartama alatt); 3. Nagypéntek. Áprilisban : 1. Krisztus feltámadása (két nap); 2. Szt. György napja (a prédikáció tartama alatt); 3. Szt. Márk napja.
