Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VI. KORSZAK. A nagy üldözés kora 1670-1682.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 89 delem és a török támogatásában részesülvén, fegyvert fogtak és míg az ellenreformáció és az absolut kormány mint láttuk féktelenül tombolt, Wesselényi Pál, Petröczy István, Szuhay Mátyás, Szepessy Pál, Kende Gábor, Ispán Ferenc, Forgách Miklós ós mások vezérlete alatt elfoglalták Nagybányát, megszállották Kassát, Patakot, Ónodot, Szendrőt, megvették Beiteket, Putnokot, Eperjest, Szebent, Bártfát ós mintán a hajdúkat felültették ós Spankau hadait 1671 szeptember 12-ón Enyickónél megverték, Késmárkot is. A kurucok ős labancok 1) közt ezentúl változó szerencsével és rémítő kegyetlenséggel folyt a harc, előbbiek majd az egész országot bekalandozták ós kamatostúl visszaadták a labancoknak a kölcsönt. Isten a megmondhatója, mennyit szenvedett Magyarország e borzasztó korban úgy Kopp, Spankau, Strassaldo, Pálffy Miklós és a két Barkócy labancaitól mint a török ós francia segélyre támaszkodó kurucoktól! Lipót király nem bírta lecsendesíteni az országot, nem akarta az alkotmányos ós vallásszabadság visszaállításával helyreállítani a közbókét. A bárd, kerék, karó és nyárs nap nap mellett alkalmazásba jött, közbe-közbe a török is felgyújtott falvakban — gyönyörködött és midőn 1676-ban a tanácskozás végett Bécsbe hivott magyar urak a nádori szék betöltését, az idegen hadak eltávolítását, a fogyasztási adók eltörlését és a tisztségeknek ós hivataloknak magyarokra való bízását javasolták, a bécsi ministerek arról hallani sem akartak. Ugyanígy törtónt 1677-ben is, mikor Barkócy Ferenc zempléni főispán hasonló indítványnyal Bécsbe jött. Miután az erdélyi fejedelem (Apafi Mihály) 1677 május 27-én a kurucok érdekében a francia királylyal frigyre lépett, Wesselényi Pál kurucai a Hegyalját, Barkócy labancai pedig Máramarost tűzzel vassal pusztították; a háború rémítő dühhel folyt, a kurucok Kassáig, majd az elfoglalt Késmárkig száguldoztak, Szatmárnál a lengyelekkel egyesülvén megverték a császáriakat ós az elfogott német tiszteket csak úgy húzták nyársra, karóra, mint Kopp a bujdosókat. Lipót király erre ismét tanácsot ült. Bársony György, egri püspök a lutheránusok ós kálvinisták teljes kiirtását, Gubasócy János váci püspök (1678 január 22-ón) a kegyelem útját hozta javaslatba. Ezen utóbbi javaslat felett Pozsonyban tanácskozást tartottak, melyen néhány magyar főúr, a Lipót király nevében megjelent Pálffy Tamás nyitrai püspök, magyar kancellár ós Hocher János német kancellár előtt, a magyar alkotmány és vallásszabadság visszaállítását ajánlotta, mi ') Ezen két név hazai történelmünk legszomorúbb lapjait tölti be! És legborzasztóbb, hogy a „labancokban" nem csak a reánk csődített idegen katonák (Landsknecht) hanem a Bécs szolgálatába szegődött magyarok is keresendők!
