Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

II. Fejezet

— 14 — lését ; ez vezette be a közélet küzdőterére Bélát, midőn ez Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Itáliában tett nagy tanulmányútját befejezte. Tanulóéveinek korszaka az alkotmányos szabadság és függetlenség visszaszerzésének pezsgő időszaka volt, mely felvillanyzó hatást gyakorolt a serdülő ifjúságra. — Deák Ferencnek fellépése, az emigráció tevékenysége, a királynak a nemzettel való kibékülése, megkoronáztatása a parlamenti élet zaja új életet, új korszakot teremtett, mely alkalmat adott az ifjúság hazafias érzelmeinek érvényesítésére, tehetségeinek kifejtésére és a haza felvirágoztatásának előmozdítására. Radvánszky Béla kora ifjúságában már csendes eivonultságban kezdett az irodalom iránt érdeklődni. Lelke inkább a családi levéltárba vonzotta, ahol őseinek tettei és iratai varázserővel hatottak fogékony lelkére. — Hangyaszorgalommal gyűjtötte mindazokat a családi ereklyéket, melyek a régi levéltárakban elrejtve hevertek. A multak fénye és dicsősége egészen elkápráztatta szemeit s anélkül, hogy előre feltett szándéka lett volna, önkénytelenül historikussá lett. Kiválóan az érdekelte, miként éltek, miként gondolkodtak családi köreikben a régi magyarok. Mi volt az, amiben otthon gyönyörködni szoktak, hogyan osztották meg örömeiket és bánataikat rokonaikkal, barátaikkal, minő volt háztartásuk, milyen ruhában jártak? Szóval Radvánszky a magyart otthonában akarta az olvasó elé varázsolni. Radvánszky Béla úgy vétette magát körül tudósokkal és történészekkel, mint egykor Mátyás király. Radvánszky Béla bámulatos kitartással ötvennél több levéltárt kutatott át. így született meg azután kezein 1879-ben „Magyar családélet és háztartás a XVI.—XVIII. században". Egyik bírálója ezt irta e műről : „Pár év előtt egy tehetséges ifjú mágnás szép szónoklata közben mondá, hogy a magyar arisztokrata büszke erre, meg arra ... Én életem lefolyása alatt sokszor láttam a büszkeséget, de nem láttam az arisztokratát. Midőn azonban a nagy munkát, melyet báró Radvánszky Béla irt, kezembe veszem, látok egy tárgyat, amire az arisztokrata is csakugyan büszke lehet". De Radvánszky Béla érdemei nem merültek ki csupán irodalmi munkásságában. Jelentékeny szerepet viselt a közélet különböző munkaterein is ; jelesül : a politikai, egyházi és társadalmi téren, majd mint képviselő, majd mintfőispán, majd a magyarhoni e. e. e. gyámintézet világi elnöke és az ország zászlósainak soraiban mint koronaőr." Zelenka Pál 1886. évi október 17-én foglalta el elnöki székét Rozsnyón ; báró Radvánszky Béla 1887 október 8-án Losonczon. Mindkét székfoglaló nagy ünnepségek közt ment végbe. Rozsnyón, gyűlést megelőző nap már mind együtt voltak a gyámintézet nagyjai, báró Prónay vezetése alatt. Ott volt többek közt a bányakerületi gyámintézet részéről Sárkány Sámuel, Dunáninnen Baltik Frigyes, a tiszai egyházkerületi gyámintézetből Sztehlo János és Brósz Jónathán elnökök, SzentIvány Árpád gömöri esperességi felügyelő, Szontagh József, dr. Lomniczy