Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

XVI. Fejezet

— 148 — a pokolból" ; — az ma is igazság. És ebben segítségünkre vannak más ellentétes erők is. Monod a „Predicateur"-ban azt mondja: „A kath. egyház még megéri, hogy a modern világ az ő ölelései elől menekülni fog. A katholicizmus igaz régi intézmény, de lejátszotta immár végkép szerepét. A reformáció kezdetén Franciaország, Ausztria, Spanyolország és Itália felosztották maguk között az egész világot ; mig a protestántizmus Európa éjszaki részén csak egyes ködös helyeken húzhatta meg magát nagy ajjal-bajjal, mint a kis moha a falrepedésekben. És most az igen kicsi-pici mohából egy óriási fa lett, melynek gyökerei az egész földön elterjedtek, és a pápaság roskadozó épületét halomra döntéssel fenyegetik". Még más erők is vannak, melyek velünk együtt átlépik az új korszak küszöbét. Olaszország királyának ördögi meggyilkolása bevilágította újból azokat a mélységeket, melyeknek meredek partjain egyre botorkál az emberiség. Istenkáromló radikálizmus, állati nihilizmus a kinövése annak a ferde világnézetnek, mely azt prédikálja, hogy nincsen Isten ! nincsen lélek ! nincsen lelkiismeret ! . . . 1876 október 19-én egyrészről végvezekényi báró Baldácsy Antal, másrészről a magyarországi összes protestáns egyházkerületek, és az egyetemes unitárius egyház megbízottai közt Tokaji Nagy Lajos budapesti kir. közjegyző előtt közokirat erejével felruházott örökalapítványi és ajándékozási szerződés köttetett. Melyszerint Baldácsy A

ntal báró, a magyar korona területén levő protestáns egyháznak,"""Benne a három protestáns hitfelekezet mind all kerületének tulajdonjoggal átadott Tiszántúl a karczagi kir. törvényszék, a szolnoki és mezőtúri kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén levő birtokaiból : a fegyverneki, köteleki, tiszaroffgyendai, nagykiirüi, szentiványi és dévaványai birtokait, összesen 10.122 kat. holdat, a velük járó kisebb kir. haszonélvezetekkel : halászati, vadászati, mészárszéki, vásári, vám, rév és malomjogokkal, épületekkel, dohánytelepekkel és az összes gazdasági felszerelésekkel. E nagyszerű, valójában fejedelmi alapítvány céljául három pontot tűzött ki. A) Pusztuló egyházak megmentése, Ínséges egyházak segélyezése, építkező egyházak gyámolítása. B) Szuperintendens urak illő díjazása. C) A lelkészek özvegyei és árvái ínséges sorsának némi enyhítése. — A nemes bárónak az alapítvány megtételéhez indító okúi szolgált: azon megingathatlan hite, erős meggyőződése, hogy a hazai prot. egyház a magyarság előőrse és az alkotmányos szabadság védbástyája. Ezeken kívül : a protestáns hitfelekezetek nyomasztó anyagi körülményei, főpapjaiknak magasztos hivatásuk és előkelő állásukhoz aránytalanul csekély dijaztatásuk, a lelkészi özvegyek és árvák ínséges állapota. Báró Baldácsy Antal, a nagy alapító, az alapítvány megtétele után nemsokára, 1878 augusztus 8-án meghalt, amikor az alapítványi vagyon haszonélvezete, a fundus instructus birtokba vétele, a behelyezkedés ideje elkövetkezett. De mindez nem kis nehézségekkel járt ; mert az alapítványi birtok több oldalról perrel lett megtámadva. Hogy mégis á jogi viszonyok tisztázva lettek,