Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
V. Ujabb üldözések. A folytonos sérelmek kora.
42 contradictionibus) minimé praecliidatur. Solvis sem per eatenus legibus regni, diplomate regio firmatis." (Magyarul: „Ezenkívül rendelik, hogy az ágostai és helvét hitvallások híveitől épített és katholikus szertartás szerint még fel nem avatott templomokat nekik bizonyos biztosok átadják; más helyeken pedig ő felsége jóságos határozata szerint templomok építésére s iskolák és paplakok felállítására való területeket emez ágostai és helvét hitvallások híveinek kényelméhez képest, ugyanazok a biztosok az alábbi sorban jelöljenek ki... Más megyékben pedig, mint... Győrmegyében ... minthogy jelenleg csaknem minden ottan levő templomaiknak tettleg használatában vannak, azért ezek az ő mostani birtokosaik használatában maradnak. Ezenkívül az ország véghelyein, még pedig ... a győri főkapitányságban Győrött... az ágostai hitvallás híveinek szabad legyen saját költségükön egy templomot építeni a külvárosban, ugyancsak ama biztosok részéről kijelölendő helyen. ... Azokat a templomokat végre, a melyek birtokában az ágostai és helvét hitvallás hívei tettleg vannak, előbbi módon, á paplakokkal és iskolákkal s azok jövedelmeivel együtt a jó béke kedvéért, hogy tudniillik nyugodtan és békésen éljenek, kezeiknél hagyják a temetés és harangozás használatát az ott lakó katholikusoknak épen úgy, mint nekik is szabadon hagyván. Időközben pedig az 1647:11. t.-cikk értelme szerint sem a katholikusok az ágostai és helvét hitvallású lelkészeknek, sem pedig ezek követői a katholikus plébánosoknak fizetni ne legyenek kötelesek. Továbbá az országban lakó minden mágnásnak és nemesnek szabadságában álljon, hogy váraikban és szokott lakóhelyeiken, bármely vallásfelekezet szertartása szerint, imaházakat és kápolnákat építsenek és javadalmazzanak. Ezentúl pedig templom, iskola és papiak-elfoglalások vagy vallásgyakorlat-háborgatások, az Ulászló VI. decretuma 8-ik cikkében kitett büntetés alatt 1 egyik részről se történjenek. Es az e tör1 II. Ulászló alatt az 1507-ik évben tartott országgyűlésen alkották meg ezt a VI. királyi végzeményt, mely súlyosan rendeli büntetni az országtörvényei ellen cselekvőt: „Quicunque contra statuta, decretaque regni palam
