Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

III. RÉSZ. Az egyes egyházközségek története - A. A 18-ik században keletkezett egyházközségek

nyervén nagyatyja Joeckel Heinrik, új-verbászi leánytanitó segéde lett. 1866-ban Új-Banovczéra ment levita-tanitónak; 1868-ban az új-ver­bászi szőlőkben levő egyesült protestáns iskolába hivatott meg, hol 1870. évi november 23-án házaságra lépett Urban Krisztinával és 1871-ben Szeghegyre választatott meg. 13. Karner János, 1892-től máig. Életrajzi adatai nem voltak megkaphatók. 14 Klein Mihály, 1888. márczius 9-től máig; született Szeg­hegyen 1859. évi márczius 20-án, Klein Mihály, kovácsmester és Gruber Margit szülőktől. Elemi iskolába járt Szeghegyen, aztán Uj­Verbászon 3 gymnasiumi osztályt végzett. Innen Felső-Lővőre ment hol tanitói oklevelet szerzett 1877-ben. Ezen évi oktober havától 1882-ig segéde lett a szeghegyi Jausz Frigyes tanitónak és utóbbi év oktober havában a II - III. osztály rendes tanitójának választa­tott meg. 1887. évi márczius 9-én a IV--VI. leányosztályt bizták reá, hol jelenleg is egész odaadással áldásosán működik. Különösen a vallástanitásban ritkítja párját. Igen derék tanitó. Megemlítendő még, hogy 1885. évi április 19-én házasságra lépett Kinkel Kriszti­nával. Gyermekei nincsenek. 15. Berg Gyula, életrajzi adatai nem voltak megkaphatók. Tanítónők: Özvegy Lippay Béláné és Küch Katalin. Végül kiemelendő, hogy a legnevezetesebb esemény, mely a szeg­hegyi egyházközségben egy század lefolyása alatt előfordult, az 1849. évi julius 14-én történt csata. Megemlítendő ez annál inkább, mert hazánk hírneves történésze, Horváth Mihály történeti könyvének II. kötetében 114 lapján ezen csatáról azt irja: „A szeghegyi németek testvérárulás által megvásárolták megkiméltetésüket és Feketehegy és Hegyes elpusztítására csatlakoztak a Szerbekhez. Ezen német községnek rút magaviselete egyes-egyedül áll a bács-bánáti összes német községek sorában". Ámde ez nem áll és teljesen rosszakaratú gyanúsítás, s a hí­res és igazságos Horváth Mihály valaki által tévútra vezettetett. Az emiitett csata lefolyása valóban emigy történt: Az 1849. évi január közepén Bácskából az összes magyar haderők kivonultak; ezt felhasználták a SzL-Tamáson táborban levő szerbek és átjöttek Fe­ketehegyet kirabolni, a hol, kit otthon találtak megölték, többek kö­zött Keresztest, ref. lelkészt is. Szeghegyre is betörtek, a z^idóhá­zakat kirabolták és a községtől 5000 frt ezüstpénzben mint hadisar­ezot követeltek, innen Hegyesre is átmentek, de Szeghegyen és He­gyesen senkit sem öltek meg, mert egyszere azon hir következtében, hogy nagy magyar haderő közeledik, futásnak eredtek. Ezen rabo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom