Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

IV. A késmárki főtanoda mint kerületi nyolcz osztályú főgymnasium 1852 óta

bocsájták. — Az aláírások is örvendetes sikert eredményeztek. Nem hagyhatjuk hálás említés nélkül azon nemeslelkü adakozók neveit, kik azon válságos időben tetemesb áldozatokat tevének iskolánk oltárára. Mindenek előtt újra említendő Jóny Tivadar, ki 400 pfrt irt alá; azután b. Podmaniczky Frigyes és Ármin 1000, Spóner Tivadar 300, Wieland András, Gyurkovics Ede, Gyurkovics G. Á. egyenkint 200, néhány nő összesen 120, Hunfalvy János, Wieland Antal, Wieland Sándor, Wittchen Adolf, Krompecher Mihály, Scholz János, dr. Lámm Frigyes Bartsch Pál és a helyb. lakatos czéh egyenkint 100, Stenczel Hugó és Paulina, báró Perényi Péter özvegye egyenkint 80, özv. Nendtvich Johanna 64, Toperczer Tamás, Gergely és Károly, Schwarz J. Ödön, Führer J. D. özvegye, Gemza József egyenkint 60, Oszwald Márton, Demiany Gyula, Hensch J. Gusztáv, Kamitska Károly, Führer Károly, Schickedanz Ferdinánd egyenkint 50, Brósz Jonathan, Schwarz Károly, Werner Károly, Steiner János, Csáky S. W., Raisz Rozina, Kostenszky Johanna, Lindner Theophil, Ganovszky Jakab, Schönwiesner Samu, Gzentner Károly, a helybeli mészáros czéh egyenkint 40, a felkai egyház 35, Emericzy Pál, Reiner Károly egyenkint 20, Székely János 15, Marczelly D. 12, özv. Benigny Mathild, Greisiger Jakab és János, Klein Samu egyenkint 10 pfrtot és még mások kisebb összegeket ajánlottak. Azonkívül évenkinti járulékokra kötelezték magokat : a dobsinai czembergi bányatársulat, Schönwiesner János lelkész, Nehrer Antal, Hazslinszky Frigyes, Gyurkovics Ede. A FŐGYM- Miután tehát a lyceum nagyobb pénzalapja azon uj alapitszerveTéle ványok, adakozások és évenkinti ajánlatok, valamint az alumneum 1852. czéljaira alapított 7200 pfrtnyi tőkének bekebelezése által annyira gyarapittatott, hogy évi jövedelme 3200 pfrt tett, mely elegendőnek látszott az állami tanterv szerint kellő számban alkalmazandó tanárok díjazására ; egyszersmind pedig az intézet átalakulásának sürgetős szükségét kiki átlátta: az 1852. évi julius 24-én tartott iskolai közgyűlés részint hogy a kormány által kibocsájtott tantervhez való közeledésének tettleges bizonysága adassék, részint pedig, hogy intézetünk a protestáns autonomia szellemében továbbá is kellő sikerrel működhessék az egyház és haza javára, egyertértőleg azon határozatban állapodott meg, hogy a késmárki főtanoda az eperjesi és rimaszombati egyházkerületi gyűlések határozatai értelmében teljes nyolcz osztályú főgymnasiummá alakittassék át. A pártfogói jogok, valamint az egyházi s iskolai autonomia további sértetlen fentartása végett a kormányi tervezetnek, különösen 109. és következő §§.-ainak egy állandó és felelős igazgatóság felállítása iránt ugy lőn megfelelve, hogy a közgyűlés kebe-