Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
IV. A késmárki főtanoda mint kerületi nyolcz osztályú főgymnasium 1852 óta
léből egy öttagú választmány (directórium) a gymnasium külső Directoriu mviszonyaira, különösen autonómiájára való felügyelettel és felelősséggel, és egy a tanárok sorából 3 évre választott direct or, ki Director. egyszersmind a directorium egyik tagja legyen, a gymnasium közvetlen igazgatásával, a fegyelem kezelésével, valamint a felsőbb iskolai hatósággali levelezéssel bízatott meg. Azóta az igazgatói tisztség, mely azelőtt felváltva a felsőbb osztályú tanároktól viseltetett, valamint az ephoratus minden harmadik évben gyűlési EP horu sválasztás utján töltetett be. Az elsővel azóta ismételve Stenczel Hugó, az utóbbival pedig Fürész Ferencz volt megbizva. — Az előadandó tantárgyak és ezeknek tanárok és osztályok szerinti Tanta rs>' a k és fegyelem. elosztása és előadási módszere, szintúgy a fegyelem a kormányi tervezethez képest rendeztettek. A tanárok számát, minőségét és dijaztatását illetőleg liatá- Tanarok roztatott, hogy 5 algymnasiumi és 5 felgymnasiumi rendes és a dijaztatása. szükséghez képest még egy-egy helyettes tanár alkalmaztassék. Az alsóbb osztályú rendes tanárok fizetése 280 pfrtra, a felsőbb osztályuaké 320 pfrtra szabatott. A 10 rendes tanár közül nyolczan mint osztálytanárok rendes fizetésükön kivül tandijosztalékban is részesüljenek. Tandíjul az alsóbb osztályú tanulók külömbség nélkül Tand iJ8 pfrtot, a felsőbb osztályúak 12 pfrtot fizessenek ; — amaz az algymnasiumi, emez a felgymnasiumi r. osztálytánárok között osztassék fel; — azonkívül beiratási dijul mindegyiktől 2 pfrt Beiratási dij. vétessék, melynek egy negyede az igazgatónak, ugyanabból 50 pfrt a pedellusnak jusson jutalékául, a maradék pedig egyéb iskolai szükségletekre fordittassék. Bizon yitványi dij egész évre 1 pfrt, Bizonyit• • • r • , • ványi dij. mely az igazgatónak jusson, miért is o maga köteles a bizonyítványokat kiállítani. Minthogy az alamneumra szánt alapítványok a nagyobb pénztárral egyesittettek, határoztatott, hogy ebből nemcsak az ephorus dijaztassék évenkint 40 pfrttal, hanem az alumneum egyéb szükségleteinek fedezésére is évenkint 120—300 pfrt fordíttathassák*). E szervezkedés után azonnal a tanárok kellő számának ki- AZ 1852-50. egészitése végett a már meglevő 5 rendes tanárhoz, ú. m. Bene ^^sttot" és" Samu és Forberger Dániel, algymnasiumi, Fürész Ferencz, Steiner működő Samu é.s Stenczel Hugó, felgymnasiumi tanárokhoz az algymna- tanjro k*) Ezen évenkinti segélyt az alumneum annál inkább kénytelen vala több éven igénybe venni, mivel akkor az azelőtt szokásos supplicatio felsőbb hatósági parancs folytán meg lett szüntetve; — ennek, valamint a drágaság emelkedése következtében 1855 óta az alumnisták dijai is feljebb emeltettek.
