Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta
intézet javára jótétemények és áldozatok hozatalára késztette, — azon határozatot hozta, hogy azoknak a lyceum kormányzására is befolyás engedtessék és e szerint pártfogói jogokkal ruháztassanak fel. Ezek gyakorlása végett pedig a három szepesmegyei evang. esperesség egyházközségei a lyceumi közgyűlésekre és közvizsgákra azóta évenkint meghivattak. Ezen meghívások folytán már a következő 1839. évi junius hó 5-én tartott pártfogói közgyűlés tanácskozásaiban az uj pártfogói ev. községek képviselői is részt vettek. Duránd ev. egyház községe irásilag köszönetét fejezé ki ezen megtisztelő pártfogói jogért, de egyszersmind sajnálkozását is tolmácsoltatá, hogy azzal már ez alkalommal élni hátráltatva van. Azután Soltész András, matheóczi lelkész, későbben a XIII. szepesi város esperese, az egész esperesség nevében köszönetet fejezvén ki ünnepélyesen ezt igéré : „A XIII. szepesi városok erejökhöz képest oda akarnak hatni, hogy ne csak névleg, hanem tettleg is méltókká tegyék magokat ezen főtanoda igazi és valódi pártfogóinak neveztetni." Oly módon a késmárki főtanoda, mely 1760 óta a helybeli A Jy ceu m J J J kerületi jelev. egyházközség és a vidéki pártfogók közös fentartása, felügyelete i eg e i838 és kormányzása alatt állott, 1838 óta még szélesebb alapra fektet- ot atetvén, különösen a kárpátaljai, XIII. szepesvárosi és VII. bányavárosi esperességek, ezek által pedig a tiszai egyházkerület pártfogása alá helyeztetvén, kerületi lyceum jellegével lőn felruházva. 1839. junius 26-án a helybeli ev. egyházközség és a lyceum vidéki pártfogói közt már évek óta folytatott viszálykodás békés egyezmény, elintézése czéljából, valamint ezen két pártfogói testület által a lyceum felett közösen és meghatározott arány szerint gyakorlandó felügyeleti, választási és igazgatási jogokra nézve leginkább Jozeffy Pál superintendens sürgetése és közbenjárása folytán következő tartalmú egyezmény az u n. Amica jött létre: Azon kijelentés mellett, hogy a pártfogósági jog ezen kerületi lyceumnál mind a késmárki evang. gyülekezetet, mind a vidéki pártfogó urakat, — minthogy mind a ketten ezen főtanoda jólétének megalapítása és gyarapítása körül magoknak egyenlő mértékben érdemeket szereztek és kiknek áldozatkészségétől leginkább lehet és kell reményleni annak további gyarapodását, — kétség nélkül egyaránt illeti: az iskolai közgyűlések, melyek rendesen egy helybeli és egy vidéki lyceális felügyelőnek elnöklete alatt tartandók, egyrészről a helybeli evang. gyülekezet, — mint a lyceum ősi pártfogójából, más részről a vidéki pártfogó urak, — mint ugyanazon iskolai gyűlések kiegészítő részéből fognak alakulni és ezen két fél megjelenő tagjai egyenlően döntő szavazattal bírjanak. Minthogy pedig az iskolai