Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta

gyűlés tagjainak mód feletti nagy száma az iskolai ügyek feletti tárgyalások komolyságával épenséggel nem látszik összeférőnek ; ennélfogva a helybeli evang. gyülekezet az iskolai gyűlésekben gyakorlandó pártfogósági jogát szűkebb körű belső gyűlésére (presbyterium), mely ezentúl a helybeli lelkészeken és két egyházi felügyelőn kivűl, kik hivatalos tisztségüknél fogva iskolai ügyekben közreműködnek, ötven tagból fog állani, képviseleti uton ráruházza. A vidéki pártfogók neve alatt pedig általában ugyan értetnek a hazának mind a két evang. hitfelekezethez tartozó azon polgárai, kiknek áldozatkészsége által a lyceum fennáll és virágzik; minthogy azonban ezen pártfogók az egész országban elszórtan és néhányan a legtávolabbi vidéken élnek : azért a vidéki pártfogók számából az egyes gyűlésekre azok képviselői gyanánt csak azok hivatnak meg, kik Szepességben laknak és az iskola körül szerzett érdemeik által magokat kitüntették. Hasonlóan a XIII. szepes városi, a kárpátaljai és a VII. bányavárosi esperességek egyházközségei a lyceum felett gyakorlandó pártfogósági joggal ruháztatnak fel és az iskolai közgyűléseken küldöttségileg egy-egy szavazattal legyenek képviselve. Azon kivül a lyceum valamennyi rendes tanárai, a mennyiben a belső egyházi gyűléshez nem tartoznának, az iskolai gyűlés tagjai sorába veendők fel. Az akként szervezett iskolai közgyűlés minden évben rendesen a nyilvános vizsgák idejében tartandó. Az időközben előforduló ügyeket, melyek részint sürgősb tárgyaltatást igényelnek, részint kisebb fontossággal birnak, a közgyűlés által szervezendő kis-gyűlés intézi el, melynek határozatai jóváhagyás végett jegyzőkönyvileg a közgyűlés elé terjesztendők. A rendes közgyűlés teendőihez tartozik: a felügyelők és egyéb iskolai tisztviselők, valamint a tanárok választása; a kis-gyülés tagjainak kiegészítése; a tanári fizetés, valamint egyéb költségek megszavazása; a tanintézet szervezése, külviszonyainak rendezése és a kisgyülés határozatainak felülvizsgálása. A tanárok választásánál a kijelölési jog a lyceumnak egyenlő számban kiküldendő helybeli és vidéki felügyelőit, a közgyűlés által ezen alkalomra kinevezendő két vidéki pártfogót, a helybeli lelkészt, két helybeli egyházi felügyelőt és a lyceum igazgatóját, mint a tanári testűlet képviselőjét, illeti. Maga a választás pedig az összes közgyűlés által szavazás utján ejtetik meg. A lyceumi pénzalap kezelése, a levéltár és jegyzőkönyvek megőrzése, minden fontos űgy tárgyalása, valamint a gyűlések tartására való időnek meghatározása a helybeli és vidéki felügyelők egyetértő eljárásától tételeztetik fel. A gyűlések jegyzőkönyvei, melyek vezetésével a közgyűlés által valamelyik tanár bizatik meg, az illető jegyző által aláiratva a közgyűléssel közöl-