Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

104 officiis suis fungentibus") jelenlétében, miről is kiállította a bizonyítványt pecsét alatt Dobay András alkalmi jegyző. Az 1648. aug. 14-én a sárosi mágnások és nemesek eperjesi közgyűlésén nagyon tisztelendő Fashko Illés seniornak az eddigi szokás szerint megadatott a teljes hatalom az egyházakat, a paplakokat és iskolákat, melyek az ő hatalma és joghatósága alatt állottak* meglátogatni, a hibás papokat és tanítókat „servatis de jure servandis" megfenyíteni, megbüntetni, rendreutasítani. A megye megbízásából ezt írásban kiadta: Dobay András jegyző. Az 1662. jul 28. Eperjesen tartott megyei közgyűlésen az ujonválasztott senior, Thomae György bemutatván magát, megerősíttetett s neki az elődeit megilletett jog és hatalom megadatott. Aláírva: (P. H.) Kapy Gábor hely. alispán, Tahy István, Péchy Gáspár, Farkas Imre (d. Hasdágy), Dobay Kristóf t. b. Dobay András jegyző. Az 1665. máj. 18-án „in Sede Sigillatoria" Eperjesen Wiszlicenus János törvényesen megválasztott senior magát tiszteletteljesen bemutatván, a vele megjelentekkel (alesperesek) mint elődei ünnepélyesen megerősíttetett. Az egész megyei közönség megegye-, zéséből aláirva: (P. H.) Ztankay András alispán, Sax Sebestyén, Tahy István, Dobay Kristóf, Fejérpataky Ádám t. b. és Dobay András jegyző. Az 1669. sept. 25-én Eperjesen tartott törvénykezési ülésben ifjabb Wiszlicenus János keczer-pekléni lelkésznek az akkori főesperesnek, a következő oklevél állíttatott ki : „Mi a sárosmegyei mágnások és nemesek egyeteme, adjuk tudtára jelen levelünk által mindeneknek, a kiket illet, hogy midőn mi az urnák 1669-ik esztendejében sept, hó 25-én, itt a szab. kir. városban Eperjesen, a mikor és hol törvénykezési (birói) üléseinket is tartani szoktuk, megelőző érett megfontolás után, tudván, hogy a jó rend a lelke mindennek, melyet különösen az egyházakban megőrizni parancsol a szent apostol, hogy az ágostai ev. lelkészek és iskola-reetorok behelyezésénél és eltávolításánál, elmozdításánál, az illő jó rend betartassák és minden néven nevezendő rendetlenség („absurditas") és botrány eltávolittassék, bizonyos jó és üdvös okokból, tekintetekből, nagyon tisztelendő Wiszlicenus János urnák, , keczer-pekléni lelkésznek és ezen Sáros-, Zemplén- és Abaujmegyebeli tisztelendő ágostai ev. lelkészek rendszerinti, törvényesen és rendesen megválasztott seniorának, a kit mi olyanul elfogadtunk és megerősítettünk és az ő törvényes, hivatalbeli utódainak az ő különbeni törvényes jogain és kiváltságain kivül, melyekkel elődei birtak s ' melyek a szokás által megerősíttettek, azon rendes és teljes 67 hatalmat tulajdonítottuk és adtuk nyilvános határozatunkkal, melyet kihirdettünk és megerősítettünk, hogy midőn minden vallásnak van saját püspöke s a nevezett senior, a maga seniori jogával törvényszerint élne, a nevezett senior és az ő hivatalbeli utódai, a törvényes ágostai ev. seniorok, az üres parochiákba s nevezetesen az olyanokba, melyeket a saját patronusaik elhanyagoltak, alkalmas lelkészeket vagy prédikátorokat (ágostai evangélikusokat) elhelyezhessen, a patrónus urak beleegyezésével bevezethessen és a hanyagokat és vétkeseket elmozdíthassa és vétkökhöz képest megbüntethesse és a szokásos visitatióknál az eddigi szokás szerint minden tekintetben érvényesen járhasson el. Ugyanez értelemben járhat el az ágostai ev. rectorok behelyezésénél és bármely kihágás folytán való eltávolításánál és megbüntetésénél. Vármegyénk ezen határozatáról és az ágostai ev. seniornak adott ezen nemű meghatalmazásunkról ezen mi bizonyító levelünket, ami szokott, hiteles pecsétünkkel megerősítve, kiadandónak véltük, az ágostai ev. lelkészek s azok mostani seniora és leendő seniora számára. Kelt a fentnevezett sz. kir. Eperjes városában a mi törvénykezési ülésünkből, melyet 1669. sept. 25-én tartottunk. — Semsey Ferencz Sárosmegye alispánja, Sárossy Seb. törvényszéki ülnök, Sándor András törvényszéki ülnök, Dobay Kristóf törv.-sz. ülnök, Fejérpataky András törv.-sz. ülnök. (Judlium assessor.) Kihirdettetett és kiadatott általam Dobay András a törvényszék jegyzője által. (P. H.)" A seniorok összehívták a gyűléseket, azokon elnököltek, látogatták az egyházakat s felszentelték az evangélikusok által épített templomokat. S ámbár a sárosi esperes, mint látjuk, a sárosmegyei nemesek megyei közgyűlésén iktattatott be mindenkor s ámbár az alispánok beiktatására mindenkor meghivatott s ámbár a megyei közgyűléstől külön okmány utján teljes hatalmat s joghatóságot kapott mindén lelkész és tanitó felett, még sem találunk sehol annak nyomára, hogy az esperes ezen hatalmával visszaélt volna. A papok egymásközti vagy a tanitókkali viszályai mindig a gyűléseken intéztettek el. (Közgyűlésen vagy kisgyülésen.) Sehol sincs nyoma, kivévén az 1670. jan. 8. eperjesi közgyűlést, hogy 1734-ig, illetve 1765-ig a világiak az egyházi fegyelem gyakorlásába befolytak volna, ellenben arra van több példa, hogy ez ideig a világiak az egyháziaknak voltak alárendelve s maga a sárosmegyei alispán is folyaji 5*