Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

B. Lubotina. Ezen egyházba is a Dessewffyék hozták be a reformátiót. Az egyházlátogatások stb. jegyzőkönyveiben a következő megjegyzéseket olvassuk ez egyházról : 1636. Régi kőtemploma van toronynyal, 3 haranggal, igen régi oltárral. Van 1 kelyhe és 2 albája. Van egy rétje, melyet Dessewffy István ajándékozott, melyért 3 frt bért huz. A lelkész a patrónusoktól dézsmát kap s van regia quartája, az irtvány földekből is 10-det huz. Van egy jobbágy telke, földjei „velut colonicalis curia", s ezen földjei „qui perpetui sunt". Van kertje „pro olearibus", melyet az egyház tartozik beveteményezni. Fát az egyes jobbágyok tartoznak behordani, ki 3, ki 2 kocsijával. 1650. — 1666/7. Anya. Kőtemplom, kőtoronynyal, 3 haranggal, régi oltárral stb. (1. feljebb). Papja : Zwaréczi János, tanitója : Adamy Pál. 1707. — 1721. — Az egyház elpusztulása. 1672—1682-ben a 10 éves üldözés idején itt is elvétetett a templom, de már 1683-ban újra anya-egyház volt, melynek rendes lelkésze ismeretes. Végleg valószínűleg 1705 körül vesztette el épületeit s az 1730-as években törhetett meg véglegesen híveiben. Lelkészei közül ismeretesek: 1. Croci Fülöp — 1618-ig. Aláirt 1614-ben. 2. Klossowszky János 1618—1624. Aláirt 1618. 3. Sztaniszlai Jakab 1624—1626. Aláirt 1626. 4. Péntek Izsák 1626—1646. 5. Strba Péter 1646—1655. 6. Dolovieeni György 1655—1661. Aláirt 1655. okt. 20. A sárosi „districtus"-nak, ő a 2-szer száműzött, engedelmességet fogadván. 7. Zwaréczy János 1661 — (1666. esp. visít, itt.) — 1672-ig, midőn a 10 éves üldözéskor elűzetett. 1672—1682. senki. 8. Sebbastiani György 1683—1695. Kik voltak még itt lelkészek? nem tudjuk. Tanitói közül ismeretes : 1. Adamy Pál. (1666/7. Esp. visit, jkve.) 225 4- Tarcza. (Torisza.) A Dessewffyéjí hozták be a reformátiót. Az egyházlátogatások jegyzőkönyveiben Tarczáról ez áll : 1636. Van régi kőtemploma, ezüst kelyhe, 2 albája, 2 kendője. — Urvacsorai kendőket a patrónus és neje adott. A lelkész a patronusok vetésének egész 10-dét kapja, melyet a hívek befuvarozni tartoznak. Az előtt 2 holdnyi földjét is tartoztak a hívek bemunkálni, ezt egyesség utján megváltották pünköstkor fizetendő évi 5 frton. Fogattal birók 2 fuvar, fogattal nem bírók 1 fuvar kemény tűzifát adnak a papnak, a pátronus 3 szekér fát. Az egyház „ab omnibus libertinis" az egész tizedet kapja. Van a temető mellett szántóföldje, rétje, mely évi 50 dénárt jövedelmez s a templomra 2 kocsival. 1650. — 1666\7. Anya. Temploma stb. (1. feljebb). Papi és tanitói fizetés : jó. — Lelkésze Foxy István, trencséni születésű. 1707. — 1721. Tarcza és Viszoka. A templomot mindkét helyütt mindig lutheránusok bírták. Kolozsváry elfoglalta ugyan, de a katholikusok nem, sokáig birták s azután újra mindig a lutheránusoké volt, mig 2 évvel ezelőtt 1719-ben gr. Szirmay Tamás el nem foglalta és a rom. katholikusoknak nem adta. Mindkét helyütt két annyi a lutheránus, mint a katholikus. Az egyház elpusztulása. 1672-ben, a 10 éves üldözés idejében, Tarcza ugyan elvesztette templomát s lelkésze Foxy István is elűzetett s mindenéből kifosztatott ugy, hogy Szebenben, a hová menekült, oly nyomorban sinlődött, hogy a templomban oflertoriumot kellett számára gyűjteni, de ez még nem volt a főcsapás, hanem ezután Orlich Izrael lelkész idejében, Dessewffy Tamás felvette a gróf Szirmay nevet, áttért, a lelkészt elűzte s a templomot 1719-ben elfoglalta és a kik még ekkor sem tértek át, azokat b. Barkóczy Klára kikeresett kínokkal gyötörte mindaddig, a mig r. katholikusokká nem lettek. Igy pusztult el teljesen ezen egykor fényes egyház. 4 templom különben, melyben egykor az ev. istenitisztelet tartatott, többé nem létezik, mert az, 1813-ik évben, egy árviz a toronynyal, harangokkal sab. Barkóczy Klára holttestét rejtő sírbolttal együtt azt is lemosta, 15