Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
226 • letörölte a- földszínéről, a miben az e vidéki nép — Isten büntetését látta ! Lelkészei közül ismeretesek : 1. Godawa Lukács 1614-ben már consenior, 1623-ig. 2. Lucae András 1623—1639. Egyúttal Décsőnek is papja. 3. Fabriczy Sámuel 1639—1640. 4. Thomae György 1640—1649. 1644-ben 5 hónapig szebeni tót pap. Az előtt már Péchujfalván. 1646-tól újra Tarczán, senior volt. 1649-ben újra Péchujfaluba térvén vissza, 1662. május 8-án választatott seniorrá. (1646. seníoralis tribunus, mint tarczai pap.) 1665. letevén a seniori tisztet, conseniorrá lett. 1672-ben már mint gyenge öreg, a 10 éves üldözés kezdetével, Péchujfaluból kizaklattatván, Szebenbe jött, hol háza volt, itt a császári generalis Yolkra Ferdinand Theophil őt és Gassitzius Jánost, azelőtt berzeviczei lelkészt, egy elaggott és megvakult, már járni is alig biró embert elfogatván, lánczokra verette s azután horvát katonái által mindenki szemeláttára övéi s a szebeniek sirása közben közbotrányra a szepesi várba hajtatta s ott á legocsmányabb börtönbe záratta, majd a vártoronyba vitette fel s onnan a mélységbe taszitatta, a hol összezúzódtak s 'a trágya ós piszok között megrothadtak s élve még a férgektől megemésztettek. Utódai még élnek Szebenben s ezek egyike (György) egy házat adott az egyháznak. 5. Braxatorís Ádám(1645-ben n.-sárosi „capellanus", 1649—1650.) Aláirt 1649. jul. 4-én.. 6. Martinidesz András 1650—1655. 7. Id. Foxy István. (Midőn aláirt 1654. máj. 6. mint a roskoványi egyház papja, az esperességet „florida"-nak mondja.) 1655— 1672-ig. Ekkor a tiz éves üldözés idejében elűzetett. 8. 1672—1696. senki. 9. Orlich Izrael 1696—1714-ig. Aláirt 1696. márcz. 16. Tanitói közül ismeretes : 1. Regulyi Mátyás 1662-ben. 2. Ifj. Foxy István, id. F. István fia. Gyűlés. Tarczán esp. gyűlés tartatott 1662. sept. 21. 227 5. Veresalma. (Cserveuicza Desseffovska.) Veresalmán a reformátiót a Dessewffy ék korán behozták. Az egyházlátogatások jegyzőkönyvében Veresalmáról ezeket olvassuk : 1636. Temploma régi. Dessewffy javitatta. Szirmay befejezte. A tornyot az evangélikusok épitették. A templomban . volt : egy oltár, egy orgona, egy ezüst kehely, a mit mind Dessewffy Ferencz építtetett, szerzett, (kivéve a templom falait.) Van egy czin kelyhe, czin tálczával, kendővel, 1 albával. A templom jövedelme 3 szántó föld (4. 3. 5.) összesen 12 hold jövedelméből állott, mert a ki azokat bérelte, a templomra fizetett. Volt egy rétje is. A lelkésznek volt a szántóföldek 3 részén'8 holdnyi parochialis szántó-földje, 2 konyhakertje. A jobbágyoktól kapott 1—1 szekér fát. Volt „regia quartája". — Igy Jakovis filiából is és Volgából (filia) is húzta a regia quartát. Volyából az irtványföldek tizedét. Jakovisból: jobbágytól 60 dénárt, zsellértől 20, alzsellértől 6 dénárt, 8 szekérfát, 8 kakast. A dénárok V 3-da a tanítóé volt. A tanitó Jakovisból minden jobbágytól 1 kereszt gabonát és zabot kapott. A tanítónak ezen kivül id. Dessewffy Ferencz 3—3 kereszt gabonát és árpát, ifj. Dessewffy Ferencz 20 kereszt vegyes gabonát és hetenként húsra 8 garast „legavit". 1650. 1666/7. Anya. Dessewffy Ferencz tartja fen. Van kőtemploma, kőtoronynyal, kőoltárral. 3 harangja, aranyozott ezüst kelyhe. Papja Budaeus György. Tanítója : Malobiczeni János. Egyház, pap, tanító jövedelme jó. — (L. 1636.) Volyát, Jakovist lásd külön. 1707. 1721. Templomát mindenkor lutheránusok birták. Dessewffy s utána a luth. Szirmay tartotta fen templomát. Tornyát lutheránusok épitették, vállon hordván össze a köveket. Kolozsváry idejében ugyan volt a katholikusok kezén is, de csak félesztendeig. A volyai templomot mint most is, ugy mindig lutheránusok birták, mig ezelőtt körülbelül 6 éve, Péchy György, a péchújfalusi plébánussal el neiû foglalta és a gör. kath.-nak nem adta.
