Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
100 mi sokat veszített az ev. egyház s különösen a sárosmegyei evangelikusság, mivel ezen családok legnagyobb része nagybirtokos volt Sárosban s kitérése után nemcsak segélyét vonta meg az ev. hitű néptől, sőt ellenkezőleg egész befolyását annak viszszakatholisálására használta fel, s igy törte meg az ev. egyház hatalmát. Az első nagy pusztulás 1672—1682-ig. A tiz éves üldözés. Gályarabok. Kolozsvári Imre hatalmaskodása. A császári seregek győzelme után, megjelent Sárosban a szepesi káptalan prépostja, Bársony György, az egri kanonok Kolozsváry Imre és a jászéi prépost Szegedy István, s támogattatván a német császári katonaság által, el kezdették 1672-ben Sárosmegyének erőszakos katholisálását. Nevezetesen : az egri kanonok Kolozsváry Imre a katonaság élén végigjárta az egész megyét s elszedte az evangélikusok templomait s elűzte azok lelkészeit s tanítóit. Sárosraegyében a 10 éves üldözés Budaeus György tanúbizonysága szerint (a ki veresalmai lelkész volt) 1672 máj. 3-án Szent-Kereszt napján kezdetett el. — Kolozsváry Imre kanonok, segítségül maga mellé vévén (a katonaságon kivül) a tiszta katholikus lublói népet, mely ekkor a lengyel király alattvalója volt, betört a megyébe és Nagy-Sárosra sietett s itt egyesülvén Halapival a nagysárosi vár parancsnokával, elfoglalta a gergelylaki templomot. Majd máj. 10-én a keczer-pekléni papot, akkor seniort, ifj. Wiszlicenus Jánost, űzte el. Innen feljebb kerülvén, Eperjes felől dühöng s elűzi az asgúthi ref. papot, — majd a komlós-keresztesi (chmelov) ev. lelkészt; május 14-én a komlósi réf., hanusfalvi, bisztrai, karácsonyraezői ev. lelkészt. — S bár a merre Kolozsváry I. ment, mindenütt elűzte a papot, a jászói kanonok Szegedy István mindenütt („Cathedraticum" czimen) egy magyar forintot követelt a lelkészektől s a kik azt nem bírták, vagy nem akarták kifizetni, azoknak felső ruháit, vagy valamely más néhány forint értékű házi bútorát vétette el. Ugyanazon évben a mennybemenetel hetében, ugyanazon Kolozsváry I. Plavnitz faluba ment, mely közel fekszik Lubló várához, s innen Berzevicze m. városba, s onnan végig valamennyi falun Héthárs városáig. — Exaudi vasárnapon volt Veresalmán, a honnan a lelkészt elűzte s a hol a templomot elfoglalván, a katholikusoknak adta át. — Yégül ugyanazt tette az év hátralevő napjaiban s később a többi sárosi egyházakban is. 83 A pozsonyi vértörvényszék. Gályarabok. Ekkor jött közbe a pozsonyi vértörvényszék, a prot. lelkészek idéztetése, úgy, hogy ezen üldözés egy — Szelepcsényi primás agyában fogamzott egységes — az egész országra szóló terv szerint vitetett véghez. — Rácz Károly ref. leik. „A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben" czimü Sáros-Patakon 1874-ben megjelent művében emiitett ev. lelkészek közül valószínűleg sárosinegyei s zempléni egykori ev. lelkészek, áldozatok, voltak: (25.) Badeuinin György (Georgius Budaeus) vörösalmási (vörösalmai) leik. Sárosmegyéből, (41.) Belinius Valerian keresztfalvi lk. (55.) Blahó Mátyás itzépi (izsépi) leik. (72.) Bruxaloris (Braxatoris ?) Pixitius? János leik. (87.) Czapko Mihály richwaldi ev. leik. (109.) a eseklovi (csáklyói) leik. (113.) Damiani Péter. (125?) Doloviczenus György tóthfalvi leik. (134.) Elexény (Elekcsényi) János richwaldi ev. leik. (148.) Fameliczi (Fabriczy Mátyás) richwaldi evangelikus lelkész. (253.) Kaulides Márton nagy-domásai (N.-Damasa) ev. leik. (255.) Kazai András lapidi (tarkői) leik. (256.) Kaziczi János (Gassitius?) (272.) Klementis Timotheus (?) (325.) Lazány Miklós (?) (399.) Mollyár (?) György (Mollerus) sókuti leik. (442.) a n.-mihályi leik. (572.) Szabadka Máté vagy Márton (tarkői) kamenici leik. (573.) Szádi András n.-sárosi ref. (?) leik. (600.) Szideri György (nem Schidelinus) a (619.) Szent-Györgyi és (620.)Szent-Mihályi uri (?) leik. (616.) a szachurici (nem Szacsur-e ?) leik. — és (726.) Wiszlicenus János peklii (peklini) lelkész és sárosi főesperes. I. Jegyzet. A vádak között előfordult (p. 205). A 23-ik tanú azt vallotta „hogy a szebeni, péchujfalusi, berzeviczi, osztropataki és más prédikátorok a római katholikusok és a császár ellen izgattak." II. Jegyzet. A hol az adat, vagy a név írása kétes vagy hibás, ott ? jellel, vagy zárjelbe tett helyreigazítással igyekeztem figyelmeztetni az olvasót. A zárjelbe tett számok Eácz K. ur munkája folyó számait jelölik. Menekülő lelkészek. Midőn az evangélikusok ekképen mindenütt üldöztettek s mind a falusi, mind pedig a városi templomok elvétettek s az ev. szabad vallásgyakorlat megszűnt, az egyházaikból elűzött sárosi ev. lelkészek a szab. kir. városokban kerestek menedéket; Szeben — mint egykor az őskeresztyéneknek Pella városa, — menedékhelye lett különösen a Tarcza-völgyi ev. lelkészeknek, holott is körtilbelől 15 6+ Jé