Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

104 superintendens által. Az esperességi törvényeket 1639. oct. 4-én irta alá, minta kuczini egyház lelkésze. („Lothensis"-uek mondja magát.) 2. Stankoviansky András, alacsony sorsú, de becsületes rózsa­hegyi szülők gyermeke. Atyja St. György, anyja Altricis Borbála.' Otthon Benedicti Tóbiástól, Bánóezou Picka Páltól tanult. Unoka­testvére Stankoviansky Pál Eperjesről, a hol tanult, magával vitte őt Sirokára az iskolába, s ott olyan előhaladást tett, hogy unoka­testvérének a sirokai tanítóságban utóda lehetett. Sirokán - az isko­lában 9 éven át működött. — Ekkor elvitetett a hanusfalvi városi iskola rectorául, s végül a kapronczai egyház lelkészeül. 1651. advent 1-ső vasárnapján foglalta el ezen hivatalát, melyre Wagner Márton superintendens által Bártfán felszenteltetett.- A törvényeket 1652. juL 10-én irta alá. 3. Casparides János, kapronczai születésü, tisztes polgári szülőktől. (Atyja C. Ferencz, anyja Valentini Katalin) 1625-ben született. Kora ifjúságától az otthoni iskolában Stankoviansky Tamástól tanult. Midőn felserdült ifjúvá lett, Kis-Szebenbe küldetett Meritovini Tamáshoz tanulni. Innen Kisutcza-Ujhelybe küldetett rokonához Galloviczius Lőrinczhez, midőn pedig ez lelkészszé választatott, újra Szebenbe tért vissza. Végül Berzeviczén Gassitzius Jánost és Bártfán. Spleni Illést hallgatta. Innen Richwaldra, Bártfa mellett, vitetett az iskola rectorául. Elvevén bizonyos Klussovini Ilonát nőül, — az ekeszar­vához került le. Sok sanyargattatás után megszabadult innen 3 év multával, s szülőföldje iskolájába hivatott el rectoral. Megnősült volt nem javára, de bajára. Innen a keczer-pekléni iskolába hivatott' a hol, midőn egyideig a sárosi esperes oldala mellett működött volna, a hanusfalvi iskolába, majd a bresztovi = boroszlói egyház lelkészeül választatott meg, 1658. márcz. 31-én szenteltetett fel Wagner Márton superintendens által Bártfán A törvényeket 1658­oct. 16-án irta alá. 4. Joannides Mátyás. Zólyommegyei Tót-Lipcséről. Atyja J. Jakab, anyja Borbála, kegyes emberek. Idősebb korában szülői által iskolába küldetvén, Breznóbányán Petronius János, Eperjesen Hor­váth András tanítványa volt. Kevés, de hü tanárait követvén, s utánozván erényeikben, Hanusfalvára hivatott az iskola rectorául. Ezen hivatalát szorgalmasan betöltötte 6 évig, mig végül 1665. máj­10-én lelkészül távozott el. Felszenteltetett Bártfán Wagner Márton superintendens által. 5. Peternak Márton. Turóczi születésü. Atyja P. Pál, anyja Parvi Borbála. Otthon „in schola Valentova" megtanulván az elemi ismereteket, a szepesmegyei Várallyára ment iskolába Perák Bálint 59 kezei alá. De szülői után vágyván, visszatért haza és teljes 5 éven át az otthoni iskolában tanult Regis János „rector"-tól, különösen logikát és dialectikus katechesist. Ennek tanácsára elment a zolnai iskola rectorát Ladivér Illést is hallgatni és itt Ladivér Illésnek ta­nítása annyira megtetszett neki, hogy midőn Ladivér Bártfára hi­vatott, oda is követte őt és teljes 6 éven át tanult ott tőle. Innen hivatott el 1667-ben a hannusfalvi iskolába rectoral, s innen végül a vitézfalvi egyházba. Felszenteltetett Kassán Liefmann Mihály superintendens által. 6. Nem mellőzhetjük e helyütt Karancsi Miklóst, az e városi kastélyban volt nevelőt, a ki Herculesről irt magyar müvével tünt ki. Szép tehetségei s szerencséje e férfiút, a ki kitűnő neveléssel birt, s több nyelvet beszélt s több éven át a wittenbergi egyetemen tanult, a nemes, előkelő urak kedvenczévé tették s alkalmat adtak neki, hogy magát a nemes uri hajadonnal, Semsey Klárával meg­szerettesse. Ez rábírta őt, hogy állomásáról, melyet betöltött, (pedig később sokkal fényesebb állást nyert volna) mivel azt keveselte, lemondjon és mivel Karancsi M. őt végtelen szerette, rábírta őt arra is, hogy a jövőre nézve is mondjon le minden néven nevezendő tanári vagy papi hivatalról, s csak mint nemes éljen, mert úgy­mond, csak ugy lesz nejévé. S ő, a szerencsétlen megfeledkezett istennek tett fogadalmáról, s megfeledkezett a maga hivatásáról aláirt egy ilyen nyilatkozatot, s nőül vette Semsey Klárát. De me­nyegzői ágya sirja lett, sőt a sírnál is rosszabb, mert néhány éven át mindketten folytonos fájdalmakkal, testi-lelki bajokkal sújtattak, így járnak — úgymond a szerző — az esztelen asszonyok, a kik magok által akarnak tiszteletet szerezni férjeiknek, holott a férj teszi a nőt, mint nejét tiszteletreméltóvá, s ha ők akarnak ural­kodni férjeiken, mindketten-elvesztik a tiszteletet. Mert „Nihil genus, nihil opes, nihil fortuna proderunt: honore carebis, si caruerit Vir." Marginalis jegyzet : Karancsi Miklós 1687-ben az eperjesi collégiumon a syntaxis tanára volt. — (Karancsi Miklós tanítóul említtetik a Jozeffy-féle Can. Vis.) A többi tanítók neveit följegyezve nem találjuk. De azt tudjuk, hogy a felsőbb oktatásról (bonas Litteras) ezen mezőváros gondos­kodott folytonosan egészen 1717-ig. Végül a nagy-sárosi vicearchidiakon Turcsányi György ösztön­zésére ns. Bornemisza István, akkor Sárosmegye alispánja, a pro­testáns földesurak ellenzése daczára s a hazai törvények ellenére, 1717-ben szt. Lőrincz napján, melynek előestéjén látvány (égi) volt látható, a lakosok némelyikét megvesszőzvén, másokat bilincsekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom