Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

100 veretvén (mint az le van irva a pesti bizottmányhoz 1721-ben benyújtott panaszlevélben) a templomot és az iskolát erőszakkal elvette és a pápistáknak adta át. E) Rezik : Gymnasiologia. Sectio III. Cap. XXXII. A varannói iskoláról. 1570—1636. 1. §. A hely leírása. Varannó egy zempléni mezőváros, marhavásárairól hires. 2. §. A reformátio terjedése. Az előkelő, gazdag Homonnaiak (Drugeth) vitték be ide a reformátiót s büntetés terhe alatt megparancsolták, hogy a lakosok a „mi atyánk"-ot tudják, mely kegyes intézkedésért egykor az előkelő Senyei (Zenyei) jobbágyai által soksebbel megöletett. Azután a lakosok az iskolában neveltettek, melyre egykor Bátory István országbíró, a ki a parochiát is alapította, két (uradalmat) birtokot ajándékozott. Ez iskolában a következők tanítottak : 3. §. Borhi István. Ennek és And'rásfi Mihálynak a csepregi iskolában volt tanítványa azon Pakosztvitius, a ki valószínűleg, mert keveselte az ev. tudományt, vagy mert méltóságokra vágyott, sok ut után tanítójának szégyenére, Homonnán a jezsuiták közzé állott s Kómába utazott; azután újra Homonnára tért vissza s magy. r. kath. pap lett és Csiki István erdélyi püspök által már 4 renddel rendemeztetett is, mig, mint maga vallja (Ord. p. Petr. Zabi. 1620. p. 32.) Rómában és Homonnán a jezsuiták közt (többet nem is emiitvén), látván a visszaéléseket s a szent-lélek által ihlettetvén, visszatért az igazi hitre, az ágostai hitvallásra s elfoglalta azután a mátyásfalvi egyházat Szepesmegyében. 4. §. Damascenus Mátyás 1613. (Lásd az eperjesi iskolát.) Eperjesi születésti. Az eperjesiek Varannóról Wittenbergbe küldték, rectorukká tették. Mint ilyen a szepesvárallyai zsinaton 1614. is részt vett s azután eperjesi magyar pap lett. (Nagy János és Dumanhos Margit fia. 5. §. Johannes Gnoscius 1623. ez iskola igazgatója. Emliti őt: 6. §. Blaslco Mihály, később Jankoviensis-Jankócz pap. (Ord. p. Pet. Zabi. 1626.) 1626-ban varannói rector. 7. §. Verbitzei Demeter. 2 évig ez iskola rectora (1624), azután kendi pap, Eperjes mellett. (Zabler Péter által ord.) 8. §. Az iskola elenyészése. A varannói plébános, hiveibő' társakat szerezvén, az ev.-ok iskoláját megtámadta és az övéit ezen baj kikerülésére intő ev. papot kegyetlenül megbotozván s a földre 61 tepervén, kinzatta. Ugyanazon plébános a ev. egyház parochiája dézsmális földjeiről szedett dézsmáját fegyveres kézzel elvitette s az erre végrehajtott inquisitio daczára ellentállván, kiadni nem akarta. Az evangélikusok ekkor elvesztvén iskolájukat, az többé fel nem virágozhatott, mivel az üldözések alatt az ev. hivek száma igen megfogyott. c) Nyomdák. Könyvek. Hogy Sárosmegyében korán keletkezett, illetve állíttatott nyomda, azt Szabó Károly: Régi magyar könyvtár (I. k. 1879. Bpest. II. k. 1885. Nem magyar könyvek. Budapest.) czimü művéből is láthatjuk, a melyben a bártfai és eperjesi nyomdából kikerült magyar s más nyelvű könyvek fel vannak sorolva. A bártfai nyomda, mely oly végtelen sok, hasznos szolgálatot tett az ev. vallás követőinek, 1568-ban állíttatott fel. Ezen nyomdában' látott napvilágot: 1. Pilcius Caspar: Epithalamion in honorem nuptiarum Christophori Menzell stbi. Bártfa 1578. 2. Stockei Leonartus: Formulae tractandarum sacr. Conciouum stbi. Bártfa 1578. 3. Fröhlich Thomas: Serinon v. A. Abendmahl stbi. Bártfa 1579. 4. Gogreff Mentő: Glaube, Bekentnuss u. Lehre, stbi. Bártfa 1579 5. Gogreff Mentő: Explicatio Momentörum controversiae, stb. Bártfa 1580. 6. Heymairin Magdalena, A. Z. Reuberischen Frauwen Zimmers Hoff Meisterin : Das Buch Tobie stbi. Bártfa 1580. 7. Pilcius Caspar: Meditationes piae. stbi. Bártfa 1583. 8. A bártfai ev. magyar énekeskönyv, melynek- még (bár nem teljes) 3 példánya van meg Magyarországon. Bártfa 1593. — És előbb már többi közt:. 9. Examen Thesium et Regularum Zwinglianarum de Coena Domini. Opera et laboré: Martini Wagneri Past. Eccl. Thomae Fabri Ludirect. Severini Sculteti Rect. Sehol. Bártfa 1586. A három szerző ajánlása a sárosvármegyei ev. papokhoz, azon vármegye tisztjeihez és nemességéhez, az 5 sz. kir. város biráihoz és tanácsaihoz kelt Bartphae. Anno 1586 Mártii 14.; Belsius János eperjesi lelkész, sárosmegyei és 5 sz. kir. városi esperes approbatioja. kelt Eperjes Anno 1586. Mártii 16. 10. Pilcius Caspar: Assertio Regularum Coenae Dominicae 'Sententiam Complectentium stbi. Bártfa 1586.