Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

22 rosi főispán s fivére Zsigmond s Rákóczy Ferencz, továbbá Kapy András de eadem. — Ezekhez sorolhatók : Dessewffy Ferencz és János de Csernek et Tarkő; Nicolaus Literátus Horváth Mladosovith, Pogarányi István; Henricus, Sigismundus et Joannes Berzeviczy de eadem; Stephanus, Christopherus et Nicolaus Merse de Szinye; a Péchyek de Péchujfalu, Johannes Usz de Uszfalva, Johannes Berthóty de Berthót; Alexander et Martinus Roskoványi de eadem; Sigismundus Dobay de Dobó; Joannes Fritsy, Sigismundus et Georgias Hedery; Joannes Yerebély ; Georgius Horváth Loworkovits ; Stephanus Horváth de Grádecz; Paulus Motko de Szent-Kereszt; a Bánó család, a Tahyak, Nicolaus Csemitzky és sok jnás. És mivel ekkor a jobbágy teljesen földesurától függött s akarva nem akarva, annak vallását volt kénytelen felvenni, nem csodálandó, hogy a r. kath. és sok helyütt a gör. kath. papság is elköltözni s a templomokat a protestánsoknak hagyni volt kénytelen. — (A Rákóczyak a helv. hitvallásnak voltak nagy pártfogói). Egyházak száma. Mart. Klanicza feljegyzése szerint (1783) Sárosban a XIV. században 69, Abaujban 37 temploma volt az evangélikusoknak. — Ezt az egyes egyházak adatai megerősítik. — Ez időben Zemplénben is több mint 40 község volt evangelikus. — E század végefelé azonban sok református (helv. hitvallású) egyház is volt Sárosban, Zemplén felső részében és különösen Abaujban. Gyűlések. Zsinatok. « Hogy mily buzgalommal gondozták az egyház, a vallás ügyét a sárosi protestánsok, azt élénk színben tüntetik fel a gyakran tartott zsinatok. Ezek ugyan a XIV. század végéig az 5 sz. k. városokban tartattak, de mivel ezekkel együtt, egy igazgatás, egy egyházi kormány alatt állottak a többi sárosi egyházak is, azok az egész sárosi protestantismus zsinataiul tekintendők egészen 1614-ig illetve 1609-ig, a mig a megyei egyházak a sz. k. városi egyházaktól el nem váltak és külön, önállóan nem szervezkedtek. — Ilyen zsinatok, gyűlések voltak: az 1546-ki jul. eperjesi, melyen N.-Sáros is részt vett (16 articulus). „ 1549-ki jul. lőcsei, melyen az 5 sz. k. városok hitvallása keletkezett. „ 1560-ki jul. szebeni. 27 az 1563-ki ápr. 15 szebeni. 1564-ki ápr. 25. szebeni, melyen a sárosi egyházak is elfogadták az 5 sz. kir. városi hitvallást. 1564-ki jun. 7 bártfai, melyen a Pentapolitana Confessio felolvastatott és aláíratott. (1. feljebb). 1575-ki máj. 2."bártfai. 1579-ki febr. 11. szebeni. I 1579-ki okt. 20. eperjesi (aláiratot a Pentapolitana, az összes sárosi nemesség és N.-Sáros részéről is újra). 1585-ki apr. 28. szebeni. 1588-ki aug. 24. kassai. 1589-ki márcz. 1. bártfai. 1590-ki nov. 13. bártfai, mely utóbbi három zsinaton ismételten kijelentették, hogy a Formula Concordiaet, daczára annak, hogy azt egykor Reuber a lutheránusok ezen nagy pátronusa pártolta, a bányavárosi és szepesi városok példáját követvén, el nem fogadják, sőt visszautasítják és csak az I. Ferdinándnak átadott Quinquepolitanához ragaszkodnak. (A Form. Cone, csak a zsolnai zsinat 1610. márcz. 28—30. fogadta el. „ 1593-ki okt, 5. 6, eperjesi, melyen Sculteti Severin, Wagner Márton utóda Bártfán, az 5 sz. k. város s az ezekkel tartó egyházak seniorává választatott, de meg is támadtatott, hogy miért irta alá a Formula Concordiaet? (Egyházi szervezet készíttetett.) „ 1594-ki okt. 4. 5. bártfai, melyen N.-Sáros és a többi ev. egyház ünnepélyesen csatlakozott az 5 sz. k. városhoz. „ 1595-ki okt. 10. eperjesi, melyen a Formula Concordiae feletti vita megszűnt, mert végleg kimondatott, hogy az 1549-ki Pentapolitana-Quinquepolitana Confessiohoz ragaszkodnak. 1597-ki ápr. 22. 23. eperjesi, melyen több, volt calvinista csatlakozott az Aug. Conf. s az 1549-ki 5 sz. k. városi hitvalláshoz s melyen a hitben való oktatás vezérfonalául a Luther kátéja mellett a Stockei Lénárdé is kijelöltetett. (A városok körül s azokban és birtokaikon sok volt a calvinista s azért igen erős küzdelem folyt a Calvin tanai ellen az 5 sz. k. városok gyakori gyűlésein s igy nevezetesen : 1597-ki nov. 5. 6. lőcsei és 1597-ki nov. 24. 25. 26. ugyancsak lőcsei gyűlésen.