Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

100 az 1599-ki márcz. 9. 10. szebeni. „ 1602-ki máj. 7. 8. szebeni. „ 1607-ki ápr. 24. 25. bártfai. „ 1609-ki jun. 2. eperjesi, melyen az 1608. Art. I. beczikkelyezett bécsi béke folytán igen megszaporodott sárosi megyei (falusi) egyházak elváltak a sz. k. városi egyházaktól s ezen időtől Zanserus Mihály nagy-sárosi lelkész személyében külön seniorjok volt. „ 1611-ki aug. 2. „ 1613-ki jun. 18. 19-ki és „ 1613-ki jul. 28. 29-ki szebeni 5 sz. k. városi zsinat-gyülés volt az utolsó a járási egyházak esperességgé (Fraternitas Fr. Cottus Saáros) való végleges alakulása előtt. Jegyzet. Fabó A. Monum. II. p. 98. s. k. szerint: nevezetes két zsinat még, az 1656 máj. 15-17-ki eperjesi Wagner Márton superintendens elnöklete alatt és az 1668 márcz. 6—9-ki kassai Liefmann Mihály superintendens elnöklete alatt. Ezeken az 1549-ki Conf. Pentap. népes, fényes gyülekezet előtt elfogadtatott újra s a két Thurzó : György s Szaniszló diplomáihoz képest a rendezkedés megtörtént Főispánok. A reformátió gyors elterjedését előmozdították továbbá a sárosi főispánok, kik ez időben mind evangélikusok voltak (és Schwendi Lázár): nevezetesen, az 1568 óta lelső-magyarországi főkapitány (katonai főparancsnok): 1. 1573 óta főispán br. Reuber János (prot.) 2. 1599 „ „ Dersfy Ferencz (prot.) 3. 1604 „ „ Thurzó Kristóf, szepesi gróf (prot.) 4. 1614 „ „ Forgách Zsigmond, a későbbi nádor, a kit azonban később Pázmán Péter kitérített. Iskolák. Nagy befolyást gyakoroltak a reformátió gyors elterjedésére a Sárosban korán keletkezett és felvirágzott ev. magasabb iskolák, a milyenek voltak: 29 a) az eperjesin, mely 1534-ben már rendezve volt, a bártfain, mely 1534-ben rendeztetett és a c) k.-szebenin kivttl, mely az 1540-es évek végén rendeztetett, különösen hires. 1. berzeviczei ev. gymnasium (latin) az 1570-es évekből, 2. a nagy-sárosi ev. gymnasium (magyar) az 1570-es évekből, 3. a liéthársi ev. gymnasinm (német) az 1600-as évek elejétől, 4. a hanusfalvi iskola az 1600-as évek elején és végül 5. a varranói iskola (Zemplénben) az 1570-es évekből. Csodálkoznunk lehet azon, hogy ezen városi egyházak iskoláiban mily sokan tanulták a felsőbb tndományokat s hogy mily sokan mentek egyenesen ezen iskolákból lelkészekül. Végül nagy befolyást gyakorolt a reformátiónak gyors elterjedésére az is, hogy ámbár I. Ferdinánd király is több parancsot, rendeletet bocsátott ki a sárosi protestánsok ellen, mivel azonban az egész sárosi nemesség korán hajlott a reformátióhoz s legnagyobbrészt Luther hive volt, — nem volt, a ki azokat végrehajtsa. — Azonfelül a Zápolya Jánossal hadakozó I. Ferdinándnak ennél nagyobb gondja volt az: hogyan erősíthetné meg a maga trónját. — így tehát a reformátió tovább terjedett s maga Ferdinand is segített abban rendeletei végre nem hajtásával. — így történt, hogy néhány évi időköz alatt majdnem az egész Sárosmegye — kivévén néhány ruthén falut, a melyeknek vallásgyakorlata szabadon meghagyatott — evangélikussá lett, sőt a r. katholikus írók tanúbizonysága szerint, csakis az egyedüli Zboró maradt római katholikus. I. Jegyzet. I. Miksa király kedvezése is sokat tett. I. Miksát sokan protestánsnak mondják. Hogy jó indulattal viseltetett a protestánsok iránt, az kitűnik Raubernek más fővezérhez intézett parancsaiból, leveleiből, rendeleteiből ; kitűnik abból is, hogy már 1564. szept. 2. a pozsonyiaknak megengedte a kehely használatát. De hogy nyiltan bevallott híve lett volna a reformátiónak, azt én sehol sein olvastam. II. Jegyzet. 1576-ban már magában az egész Magyarországban oly nagyon elvolt terjedve a reformátió, hogy Telegdy Miklós esztergomi prépost s Veransics halála után érseki helytartó a legmélyebb aggodalom kifejezésével tudósitá a római pápát, miként a magyar kath. egyházat végveszély fenyegeti, ha nem talál valamely módot annak elhárítására. (H. M.)