Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Előszó

ezzel a gymnasiuniot teljessé nem teszi : a selraeci iskola nehezen fejlődik vala úgy, miként egy század alatt kifejlődött, melynek eseményei, s nem annyira egyházi, mint inkább iskolai ügyek, épp e füzetnek teszik tárgyát. Szándékunk volt megmutatni, mit tett az egyház, — menten mult századokbeli vallásos zaklatásoktól — saját magának, és mit tett az iskolának érdekében ; mily áldozatokat hozott, lelkek számában megfogyva is, mig tőle telt, hogy a tanintézetet, mint az ősök örökét, a protestantismus szolgálatában a magyar érces hegyvidéken tovább is épen megtartsa, megőrizze; — ez pedig miként igyekezett avtonomszerkezete mellett, minden felülről való befolyáslás és rendszabályzás nélkül, létért való küzdelemben, a korral haladva, nyomasztó körülmények közt is szegényes segédeszközökkel missiói feladatának vallásos, tudományos és nemzetiségi tekintetben megfelelni. Teljes-e a kép, melyet adunk, nem tudjuk, de talán nem volt felesleges — emlékül a mult időkre,— úgy adnunk, a mint adtuk. Taeitussal mondjuk, kissé módosítva kifejezéseit: „Non pigebat vei incondita ac rudi voce memóriám prioris egestatis ac testimonium praesentium bonorum" — bár ebből jelenleg még nem látunk mást, mint az államsegélyt, az eredményt majd a jövő fogja megmutatni, — composuisse. Hic intérim liber honori coetus Evang. Schemniciensis destinatus, professione pietatis — mindazon egyházi testületek iránt, melyek iskolánk fentartásához járultak, laudatus érit, aut excusatus, vagy, ha a másik lectio tetszik, accusatus. Selmecbánya, 1889. április hóban. Breznyik János, a lyeeum igazgató tanára.