Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Mr. Lenz Pál főpap és káplánjai

„A Selmecbányái evang. egyház és lyceum történetének" első füzetében a XVI-ik század eseményeit adtuk elő. Igyekeztünk megfejteni, miként történt, hogy a protestáns egyház országszerte, de különösen Selmecen s a többi bányavárosokban ellenére az új tanok terjedésének meggátlására hozott országos törvényeknek, Zápolya és Ferdinánd ellenkirályok s az esztergomi érsekek ellenintézkedéseinek napról napra mindinkább terjedt és mélyebb gyökeret vert, szilárdult. Emebben a XVII. s következő századbeli viszontagságok lesznek előadandók s kimutatandó, miként történt, hogy a protestánsok fegyverrel kivivott szabad vallásgyakorlatát biztosító törvények ellenére a katholicismus ismét felülkerekedett, a katholikus egyház a protestánsnak elnyomásával ismét uralkodó lett, ez azonban magát a létért való százados küzdelmek közt, bár számban nagyon megfogyva, mégis fenntartotta, legutól az újkor vallásdolgában szabadabb elveinek hatása alatt a katholikus egyházzal egyenjogúságra vergődött fel, sohasem szűnve meg a nemzet culturtörekvéseiben, mennyire azt a körülmények engedték, versenyt fáradozni azokkal, kik elnyomatásában, hivei számának csökkentésében, szellemi haladásának (pl. felső tanintézetek bezárása, külföldről behozott szent s egyéb tudományos könyvek elkobzása," népoktatás tilalmazása, stb. által való) gátolásában érdemet és dicsőséget kerestek. Az események felsorolásában ugyanazon rendet fogjuk követni, melyet az első füzetben. Az V-ik fejezetben szólunk az egyházi, VI-ban az iskolai viszonyokról, mik még mindig az első korszakhoz 1