Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
55 kedden, csütörtökön, és pénteken naponkint három kitöltendő tanórával, szerdán és szombaton pedig kettővel birt, tehát hetenkint 16 órán át tanított, ') Szerdán és szombaton délután nem volt tanítás. Heinzelius 1668-ban leköszönt kivataláról; később városi tanácsossá lett, s a nemsokára bekövetkezett vallásüldözés idejében a prot. lakosság nevében több izben küldetett a bécsi udvarhoz, hogy annak kérvényeit és panaszait terjeszsze fel. 2) 1654. Június óta segédigazgató volt Stilrtzer Mátyás mester, régi és vagyonos beszt. polgári család ivadéka, s egy ház birtokosa, 1668. Jul. 17-e óta pedig Heinzelius hivatalbeli utódja. 3) Fenmaradt az összes igazgatói jövedelemnek jegyzéke, melyben Stürtzer s közvetlen elődei részesültek, s melyet ez sajátkezűleg jegyezett fel; e szerint az ekkori igazgatóknak az iskolai épületben lévő szabad szálláson kívül 156 frtnyi évi fizetésük volt; ehhez járult a tandíj, í) mérő buza, 12—14 szekér tűzi fa, 50 szekér tűzi fából, melyet a növendékek a tantermek fűtésére szolgáltattak, s melyből a többi tanárok is bizonyos mennyiséget kaptak, a maradék; továbbá vizsga után bizonyos tizedpénz („nummus decimalis post examen"), kétféle temetési stóla, t. i. 11 poltura, az egyszerűbb temetésektől pedig 10 dénár („ex innere generali vei mediali 11 polt., ex funere speciali 10 den."); nyilvános iskolai vitatkozások vagy színi előadások megtartásáért 12 frt, ezek megnemtartása esetében is e czíiu alatt 6 írt („pro actu oraturio vei comico 12 ti., licet vem neutcr lioruin fiat 6 ti."); végtére bizonyos kevésbé jelentékeny díjak, úgymint az úgynevezett ablakpénz („fenestrale"), melyből az iskolai év közben eltört ablakok megcsínáltatásának ára levonandó volt, s melyet a tanulók fizettek be ; levespénz („halecale*), kötélpénz („funale"), naptári pénz („calendarium"), és bizonyos adag só („frustum salis") 4) — Stürtzer az igazgatói hivatal elvállalása után 1668. Aug. havában nyilvános vitatkozást rendezett, melynél a védő szerepét Pavlovitz Mihály tanuló vitte, ugyanaz, ki már Heinzelius alatt két ízben vitatkozott volt 5) A körülmények 1) Egyházi levélt. — 31. A, a. E tényekről Peueker György, későbbi igazgató, e sorai tanúskodnak: „Accedit insuper, qitod rectorcs, antecessores mei, per tres tantuni horas diebus, (juibus bis adire scholas debemus, iuforinaruut, et id quidcm ex praescripta serie lectionum, vei doceudi ac disceudi inethodo, publica magistratus et scholarrharum auctoritate a. 1661. d. 16. Aug. sancita, in gymuasiuiu soleuuiter iutroducta, ratificata, approbata, el cllicaciter coulirniata, praeceptoribuBque et scholasticis observari severe deniaudata." 2) V. 1. — 60, 8. 3) V. 1. — 321, 85. •1) E. 1. - 31, A, c. 5) l'avlovitz Mihály öt évig volt a beszt. gymuasiam növendéke; azután német egyetemekre szándékozván kimenni, a beszt. tanácshoz segélyért folyamodott (v. 1. — 278, 67), ebben részesült is; lflü'.t. Jun. 30-án Wittenbergből a tanácstól további segélyt kért (v. 1. 27 7, <i7); később a túróczszeutmártoni iskola igazgatójává lett, s mint ilyen lt>71-ben a napolyi gályákra hurczoltatván életét súlyos rabiuunka közben fejezte be. — Klein, I. 106. I.— Ez nem volt az egyedüli eset, hogy a beszt. tanács szegény, de kitűnő tanulót segélyezett; hasonló esetekről eddig is már több izben emlékeztünk meg, s ezeket még másokkal is lehetne megszaporítani. — A beszterczebányai tanács ezen időben törekvő tehetségek pártfogójának hírében állott; nyomtatott iratok szerzői felajánlották neki müveiket, s ennek
