Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ág. h. ev. gymnasium története
A beszterczebányai ág. h. ev. gymnasium története. Általánosan el van ismerve azon tétel igazsága, hogy a művelődés gyúpontjai az iskolák: ezekből sugárzik ki a kor műveltsége a legszélesebb körökbe, a legmagasabb és legalsóbb néprétegekbe. A hatás, melyet az iskolák gyakorolnak, nem rögtöni, de annál maradandóbb, nem mindjárt szembe ötlő, de idő folytában a nép egész szellemi életét átváltoztató: egy szóval, e hatás valódi békés forradalom, mely a társadalom folytonos újjáalakításán dolgozik. Az iskolák készítik elő a nemzet jövendőbeli dicsőségét; az iskolamesterek rakják le a haza jólétének első és legmélyebb alapjait. Az iskola a tudományos műveltségnek valódi és semmi más tényező által nem helyettesíthető népszerűsítője és terjesztője Ezen belátás és azon érdeklődés, mely a művelődés iránt szerteszéllyel felébredt, költötte fel azon élénk mozgalmat, mely az íijabb időben az iskolaügy terén mindenütt észlelhető, s melynek czélja egy jobb jövőnek előkészítése. — Kié az iskola, azé a jövendő, s a milyen amaz, olyan lesz emez. Valamint pedig a jelen magvából fog majd kifejlődni a jövő fája, úgy ismét a jelen fejleményeinek gyökerei elágaznak a múltban. Ezért fontos hazai műveltség történetünk felderítése, s mindenki, kinek alkalma nyílik habár csak egy homokszemet is a jövőben felépítendő palotához hordani, kötelességének érezze módja szerint közreműködni, mert csak a munka felosztása, a részletek helyes és alapos átvizsgálása biztosítja a végeredmény sikerét. A közérdeklődés a múlt megösmerése iránt nagyobb mérveket kezd magára ölteni; az irodalmi téren javában folyik a munka, melynek feladata egyes városok, vidékek és végre majd az egész ország műveltségtörténetének felderítése. Az iskolaügy múltjára is fordult a közfigyelem; a .magyar tud. akadémia néhány év előtt e kérdést érintő pályázatot hirdetett ki, melyben Fraknói Vilmos ily czimű műve nyerte el a kitűzött jutalmat: „A hazai és külföldi iskolázás a lG-ik században." E mű főérdeme, hogy átnézetet nyújt a magyarhoni iskolaügy állása fölött a lfi-ik században; ellenben annak részletei sok helyen igen töredékesek, és adatai nem mindig helyesek. Csak ott nyugszik az biztos alapon, a hol monographiákra támaszkodik. Különben a részletes adatok minél teljesebb összegyűjtése és átrostálása úgy is a monographiák leiadatát képezi. Ily feladat megoldására vállalkoztam magam is, midőn a jelen sorokban a beszterczebányai ev. gymnasium múltjának elbeszélésébe fogtam. A siker kisebb vagy nagyobb foka, melyre az ember ily kísérletnél számot tarthat, függővé van téve a felhasznált adatok pontosságától, és minél teljesebb számától. 1