Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

A beszterczebányai ág. h. ev. gymnasium története

2 Részemről az «anyagot, melyet feldolgoztam,' kiváltképen két lelhelyről gyűjtöttem össze, úgy mint Beszterczebánya városának és az itteni ev. egyházközségnek levéltárából, nevezetesen az ott található hiványokból, levelekből, jegyzőkönyvekből, tanrendekből, egyházi számadásokból, és különösen egy ilyczimű vastag iratból, mely a városi levéltárban létezik: „Kirchenhistorien der königl. freien Bergstadt. Neusohl, darin verzeichnet worden, was Denkwürdiges in diesem Land oder in dieser Stadt in Religions- und anderen politischen Sachen sich begeben, item was für Personen gefreiet und gestorben, auch welche Kinder getaufet, wie ihr Vater und Pathen benamet, angefangen ordentlich anno 1595." ') Jelentékeny szolgálatot tett nekem Fraknói előbb idézett műve is, de nem annyira részletei mint inkább általános átnézete által. A többi kisebb jelentőségű kútfőket, melyekből merítettem, adott alkalommal fogom megemliteni. Főtörekvésem oda irányúit, hogy a meglévő anyagból a mennyire lehet világos és összefüggő képet alkossak, előtüntetvén a változás külömböző phasisait, melyeken a beszterczebányai ev. gymnasium keresztül ment, annak koronkinti felvirágzását és hanyatlását, s az ezt előhozó okokat és körülményeket. Igazolnom kell még azon eljárásomat, hogy miért nem tűztem ki magamnak feladatúi egyúttal a beszterczebányai ev. egyházközség múltjának leírását is. Ugyanis ösmeretes tény, hogy a prot. egyház és iskola közt általában véve a legszorosabb viszony létezik, mi különösen a beszterczebányai ev. gymnasiumról és egyházközségről is áll. E szoros viszony tiszta tudatával birtak ezen intézet legrégibb tanférfiai is, kik intézetüket egyenesen az egyház seminariumánák tekintették, azt kis egyháznak nevezték, 2) és ezen tudat mérvadása szerint tanrendjeiket szerkesztették. E viszony kitűnik továbbá abból is, hogy a beszterczebányai ev. gymnasinmnak 28 tanára a katbedrát a szószékkel cserélte fel; ezek közül 12-en helybeli lelkészekké lettek, az egyik pedig, t. i. Lovich Ádám egyszersmind superintendenssé is. Másoknál a megfordított eset állott be, t. i. hogy lelkészekből tanárokká lettek, p. o. Bél Mátyás és Major János. — Végre pedig a vallásüldözés időszakában legvilágosabban bizonyodott be a szoros összefüggés, mely az ev. egyház és iskola közt létezik; az utóbbinak tanárai és az előbbinek lelkészei vegyesen hurczoltattak a nápolyi gályákra és egyformán pecsételték be a lelkiismeret, szabadságához való ragaszkodásukat. Egy szóval, a beszterczebányai ev. gymnasium és egyházközség együtt gyarapodtak, és együtt szenvedtek; ezeknek tehát tulaj donképen közös múltjok van. Ilogy mindamellett nem tárgyaltam e helyen mindakettőnek történetét, annak főoka az, mivel akkor e soraim egy gymnasiumi értesitvény keretét túlhaladták volna. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hol szükséges volt, a nevezett egyházközség múltjára is tekintettel voltam, mivel ez szűkebb körű rajzomnak mintegy hátterét képezi. 1) Az idézendő német nyelvű mellékletek ingadozó, régi helyesírását mindenütt az íijjal cseréltem fel, liogy a tanulóknak azok megértését könnyitsem. 2) L. v. 1. — 108, 25 sz. a. Freundt Mátyás igazgatónak 1563, Szept. 15-én kelt levelét; és 183, 49 sz. a. > .