Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

A beszterczebányai ág. h. ev. gymnasium története

2 Részemről az «anyagot, melyet feldolgoztam,' kiváltképen két lelhelyről gyűjtöttem össze, úgy mint Beszterczebánya városának és az itteni ev. egy­házközségnek levéltárából, nevezetesen az ott található hiványokból, levelek­ből, jegyzőkönyvekből, tanrendekből, egyházi számadásokból, és különösen egy ilyczimű vastag iratból, mely a városi levéltárban létezik: „Kirchenhistorien der königl. freien Bergstadt. Neusohl, darin verzeichnet worden, was Denk­würdiges in diesem Land oder in dieser Stadt in Religions- und anderen politischen Sachen sich begeben, item was für Personen gefreiet und gestor­ben, auch welche Kinder getaufet, wie ihr Vater und Pathen benamet, ange­fangen ordentlich anno 1595." ') Jelentékeny szolgálatot tett nekem Fraknói előbb idézett műve is, de nem annyira részletei mint inkább általános átnézete által. A többi kisebb jelentőségű kútfőket, melyekből merítettem, adott al­kalommal fogom megemliteni. Főtörekvésem oda irányúit, hogy a meglévő anyagból a mennyire lehet világos és összefüggő képet alkossak, előtüntetvén a változás külömböző pha­sisait, melyeken a beszterczebányai ev. gymnasium keresztül ment, annak koronkinti felvirágzását és hanyatlását, s az ezt előhozó okokat és körül­ményeket. Igazolnom kell még azon eljárásomat, hogy miért nem tűztem ki ma­gamnak feladatúi egyúttal a beszterczebányai ev. egyházközség múltjának leírását is. Ugyanis ösmeretes tény, hogy a prot. egyház és iskola közt álta­lában véve a legszorosabb viszony létezik, mi különösen a beszterczebányai ev. gymnasiumról és egyházközségről is áll. E szoros viszony tiszta tudatával birtak ezen intézet legrégibb tanférfiai is, kik intézetüket egyenesen az egy­ház seminariumánák tekintették, azt kis egyháznak nevezték, 2) és ezen tudat mérvadása szerint tanrendjeiket szerkesztették. E viszony kitűnik továbbá abból is, hogy a beszterczebányai ev. gymnasinmnak 28 tanára a katbedrát a szószékkel cserélte fel; ezek közül 12-en helybeli lelkészekké lettek, az egyik pedig, t. i. Lovich Ádám egyszersmind superintendenssé is. Másoknál a megfordított eset állott be, t. i. hogy lelkészekből tanárokká lettek, p. o. Bél Mátyás és Major János. — Végre pedig a vallásüldözés időszakában leg­világosabban bizonyodott be a szoros összefüggés, mely az ev. egyház és iskola közt létezik; az utóbbinak tanárai és az előbbinek lelkészei vegyesen hurczoltattak a nápolyi gályákra és egyformán pecsételték be a lelkiismeret, szabadságához való ragaszkodásukat. Egy szóval, a beszterczebányai ev. gym­nasium és egyházközség együtt gyarapodtak, és együtt szenvedtek; ezeknek tehát tulaj donképen közös múltjok van. Ilogy mindamellett nem tárgyaltam e helyen mindakettőnek történetét, annak főoka az, mivel akkor e soraim egy gymnasiumi értesitvény keretét túlhaladták volna. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hol szükséges volt, a nevezett egyházközség múltjára is tekintettel voltam, mivel ez szűkebb körű rajzomnak mintegy hátterét képezi. 1) Az idézendő német nyelvű mellékletek ingadozó, régi helyesírását mindenütt az íijjal cseréltem fel, liogy a tanulóknak azok megértését könnyitsem. 2) L. v. 1. — 108, 25 sz. a. Freundt Mátyás igazgatónak 1563, Szept. 15-én kelt levelét; és 183, 49 sz. a. > .

Next

/
Oldalképek
Tartalom