Magyar Győző: Wimmer Gottlieb Ágost, felsőlövő nagy papja (Budapest, 1910)

I. Gyermekkor és diákévek

11 gyes református nemes ember, nagyrévi Vajda János támogatta itt továbbtanulásában. Valószínűleg fia mellé fogadta meg a széptehetségű szegény ifjút. A magyar nemes házában való tartózkodás minden­esetre nagy hatással lehetett Wimmer megmagyarosodá­sára. Már a selmeci líceum hazafias szelleme is meg­ragadta a fogékony lelkű ifjút, de hogy a magyar nyel­vet tökéletesen elsajátította, abban az osgyáni magyar levegőé az oroszlánrész. Itt lett nyelvben és érzelemben egyaránt igazi magyarrá. Négy évet töltött itt s bizonyára meg is takarított valamit Vajda házánál. 1809-ben az ősrégi híres eperjesi kollégium növendéke lett s itt fejezte be 1811-ben közép­iskolai tanulmányait. 1811-ben Besztercebányán megkezdte theologiai ta­nulmányait. De a besztercebányai intézet theologiai tan­folyama nem volt teljes s azért a következő tanévben már egy másik hírneves tanintézeten találjuk, a sopronin. Közelebbi részletek ez évekből nincsenek. De elég világot vet reájuk rövid nyilatkozata: „Szoinorií évei a megpróbáltatásnak, a megtisztulásnak' 1. A sors vihara verte, lökdöste ide-oda a szegény árva ifjút. De nem csüggedt. Volt világító szövétneke a nyo­morúság éjszakájában, törhetetlen hite Istenében, bizalma jövőjében. S az évek egyre multak. Sopronba az 1812/3. tanév elején kerül mint másodéves theológus. Az iskola anyakönyve neve után megjegyzi, hogy a bécsi ág. és helv. liitv. evangélikusok iskolájának segédtanítója. Oly dolog, miről sem a bécsi evang. egyház nem tud, sem Wimrner soha meg nem emlékezik. Csak megválasztot­ták-e, vagy rövid ideig tényleg segédkezett-e Bécsben, többé nem tisztázható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom