Magyar Győző: Wimmer Gottlieb Ágost, felsőlövő nagy papja (Budapest, 1910)

I. Gyermekkor és diákévek

12 A soproni theologián többek között együtt tanult Haubner Mátéval, Dunántúl később nagyhírű szuperintendensével, ki a szabadságharc bukása után a hazáért való szenvedésben is bajtársa lett, iskolatársának. Mind a ketten nagyon szorgalmas diákok voltak. Haubner többre vitte, eminens, azaz kitűnő lett, míg Wimmer a következő legjobb osztályzatot nyerte el, a primae classist, azaz jelest. De nem csoda, ha Wimmer nem lett eminens, hisz mint szegény ifjúnak ideje nagy részét magánórák adására kellett fordítania. Szorgalmát és tudását azért elismerték és méltányolták tanárai és segélyadományok osztásával gyámolították. Komor egy ifjúság volt ez. A tanév folyamán a kollégák társasága és a munka némileg feledtette még árvaságát, de a szünidő beálltával, mikor a többiek elszéledtek haza ölelő karok közé, kegyetlen fájdalom marcangolhatta szivét. Az 1813/4. tanévben még szintén be volt írva Sopronban, mint harmadéves theológus. De az évet nem töltötte ott. Engedélyt nyert, hogy segédtanári állást foglaljon el a gyönki református algimnáziumban. Hi\atalba lépését ott a következő bejegyzés örökíti me,u-: „1813 pünköst havának 4—5-én exainenek tartattak s Vétsei László corrector elmenvén, helyébe hozatott Sopronyból Wimmer Theophilus Augustusi A gyönki gimnáziumnak akkor hat osztálya volt. De a hat osztályban csak két tanerő működött: egy professzor, vagyis rendes tanár és egy korrektor, segédtanár. Wimmer ez utóbbi állást töltötte be évi 300 frt (váltópénz) fizetés mellett. Mily megfeszített munkát kellett itt végeznie, elképzelhetjük, ha meggondoljuk, hogy a tanítás mellett, ami a kezdő tanárnak elég dolgot