Farkas Mihály: A v. palotai ágost. hitv. evang. gyülekezet emlék–könyve. Pápa, 1881.

I. A v. palotai ev. gyülekezet s templom rövid története

idejében épüli meg az i*kolaház. A következő Saárosi János (1713-1710) idejében semmi nevezetesebb esemény nem történi. De annál foutosabb voll Györgyi Ferenc/ (1716 —172")) lelkészi működése, a mennyiben ö alalla, az ö buzdítására épitelte meg a gyülekezet egyszerű, de új imaházát, melynek költségeihez - gazdag emberiévén—maga a lelkész is tetemes segélylyel járult. Liánná Ursini Sámuel jötl (172.*) —1735), kinek lelkészi működését méltán mondhatjuk szintén korszakol alkotónak, a menynyiben ö kezdett ill először anya k ö n y v e k e I vezetni. Első anyakönyvi feljegyzéseink valóban az ü első évével, 1725-el kezdődnek, ugy hogy ilt már hiteles történeti alapon állunk. Utóda Tóth Mihály voll (1735 — 1744), ki elődének megkezdeti munkáját a házasultak és meghallak anyakönyvének elkezdésével kiegészítette. l

Tgyau ő eszközölte ki gr. Zichy Imrénél 1721-ben, hogy az imaház keletnek fekvő ajtaja elé. mely az időjárás viszontagságainak nagyon ki volt léve, egy kis előpilvar épitessék. Balog Ádám alatt (1744 —1750) az imaház, czélszerübb belső elrendezés állal, számosabb hallgatóságot is képes volt már befogadni; s egyáltalán minden tekintetben feldisziltelell. Ez alakban szolgált az imaház egész 1779-ig. Balog Ádám Ns. Kérre vitetvén lelkésznek (ulóbb superintendens lelt), helyébe Kis Zsigmond jött (1750—1756), kinek lelkészkedési idejére esik a gyülekezetnek azon határozata (1756), hogy: „a sátoros ünnepeket kivévén, minden hó n apb a n egy német prediká t ió is ta r ta ssé k." Ezen határozat 1780-ig maradt meg ily alakban, a midőn aztán a német isteni tisztelet száma havonkint keltőre emellelelt. Utóda Nagy István voll (1756—1765). ki a lelkészlakot megnagyobhiltalla s felsőbb engedély folytán a templomnak romladozó tetejét kijavíttatta. Legnevezetesebb intézkedése azon-