Farkas Mihály: A v. palotai ágost. hitv. evang. gyülekezet emlék–könyve. Pápa, 1881.

I. A v. palotai ev. gyülekezet s templom rövid története

6 — bau az voll, liogy az- eddi»- fövény falakon álló iskolát kőfalakra emeltette. — Innen Szl. Lörinczre vilelvén, nlóda Sikos Ist ván lelt, (1765—1772) ki alatt azonban semmi nevezetesebb újítás nem történt. Után na Széni czei Bárány Pál következett. Ez állíttatta fel az új haranglábol 1775-ben. Korszakot alkotó volt utódának Horváth Sámuelnek (1778-1783) itteni működése, a mennyiben nemcsak ö volt az első, ki a gyülekezetnek fentebb megemlitelt s jelenleg is forrásul használt történetét, a gyülekezet keletkezésétől fogva ,,n é m c 1 y elemedet I e m b e rséges embereknek' szája vallásuk" után összeállította; hanem azért is, meri az ö idejében épült meg az Urnák e felszentelt csarnoka is, a mostani templom, mely immár 100 hosszú év óla áll s daczol az idők viszontagságaival s hirdeti az ősök áldozatkész vallásos buzgalmát s a gondviselő Istennek dicsőségét! Az új templom megépítésének eszméje még Bárány Pál lelkében született meg, ki látva, hogy a gyülekezet rohamosan szaporodik, erősbül, 1777-ben máj 6-kán a gyülekezet határozata folytán benyújtotta ,.gr. Vasonkői Zichy István urasághoz" az új templom engedélyezését illető kérvényét. A nemes gróf önkényt ajánlkozott a gyülekezet kérvényének a „felséges kir. consilium" elölt való pártolására, — mi végből új „I n s t a n t i á l'* szerkesztetett, melyben kifejezte, hogy a palotaiak „15 öl hosszúságú és 6 ö I szélességű templomot instálna k." Mint utóbb kitűnt, a templom e kért nagysága kissé „megnyirbáltatott." Ugyanazon 1777. év szept. 13-án tartatott Veszprémben a „Generalis Gyűlés," mely a „Fels. kir. consiliumtól'' jött parancs értelmében kiküldte Perez el Ferencz főbírót a végből, hogy Palotán vizsgálja meg, váljon a gyü-