Karsay Imre: A szill–sárkányi ágost. hitv. evang. egyházközség rövid története : 1783–1896. Csorna 1897.

12. Kormányzás

29 ti óba tartozzék a németi filia a készpénz és gabona fizetésen kiv 111 való praestatiókat tenni? Főtisztelendő superintendens ur azon ajánlatát fogadták el egyhangúlag: a némethi-i filia '/4 részben hordozza a terhet, mivel erejéhez és a lélekszámához képest azt könyen megbírja. A negyedik látogatás 1847. szept. 17-én Főtisztelendő Haubner Máté superintendens ur által rendeztetett; az ötödiket Nagytiszteletű Kutassy György szakonyi lelkész, esperes ur végezte az 1858. évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 38-ik pontja értelmében 1859-ik év junius hó 9-én. Ez alkalommal fogadta el a gyülekezet, hogy az egyháziak készpénzbeli fizetését ezüstben fizeti. Mivel továbbá a lelkész vocatora 1848-ban az átvonuló német katonaság által, kik a lelkész lakot is feldúlták, megsemmisíttetett, újból megállapittatott; melyszerint készpénz 80 frt 0. é., buza 35 pozsonyi mérő, rozs 35 pozsonyi mérő, árpa 20 pozsonyi mérő, nyolcz hold szántóföld, a pásztoriJhatárban 3300 G-öl rét, 7-öl kemény hasábfa. Stóla: esketés 1 frt, ha a menyasszonyt kiviszik a gyülekezetből 2 frt, egyházkelésért 50 kr, két hosszúfuvarért 10 frt, 3 malom fuvarból áll. 12. Kormányzás. A szill-sárkányi egyházközség eleitől fogva a felügyelő és lelkész ikerelnöklete alatt közgyülésileg kormányoztatott. Igaz, hogy 1794-ben gondnokokat és ezek mellé mintegy presbyteri hatáskörrel segédeket választott az ecclésia, de csak azért, mert felügyelője ez időben nem volt; mihelyt azonban felügyelőjük lett elődeinknek, azonnal visszatértek a közgyűlési kormányzáshoz, csak a legújabb egybázi törvények óta kormányoz a presbytérium. Egyébbként a gyülekezetben meglehetős rendben folytak mindenek, csak Némethi filia okozott többször nehézségeket. így p. o. azután is, hogy 1834-ben iskolát építtetett s tanítót tartott, folytonosan vonakodott fizetési kötelezettségét teljesíteni. Különösen ellene szegült 1859-ben a toronyépítés költségeinek egy negyedes megtérítésének, habár az építkezés megkezdése előtt a Conventben résztvett, s a költségek egy negyedrészének megfizetésére kötelezte magát. Ebből viszály támadt az anya és filia között, melyet az 1859-ik évi esperesi látogatás alkalmával elintézni nem tudtak, azért az egyházmegyei törvényhatóság elé kerülvén az egész ügy s ez az anyagyülekezet javára döntött.