Czipott Géza: Emléksorok a szentgotthárdi … ev. templom felavatásának alkalmából, 1912. Szentgotthárd 1913.

VI. 1912 október 20.

álmodoztatok, de sejteni, még kevésbé reményleni merté­tek, íme itt van a nap, amelyet rnagy kívánsággal kíván­tatok látni" az álom valóra vált, reménytek sejtelmetek beteljesült — előbb, hamarább, mintsem gondoltátok volna — a nagy mü kész, imhol a templom! Az evang. hívek serege mellett bátran merem állítani, hogy e mai ünnep örömében, vígalmában osztozkodik ezen óriási lépésekkel fejlődő város minden lakosa, amint­hogy felekezeti különbség nélkül érkeztek az áldozati fil­lérek is a templomépítés oltárára. Helyesen is van ez így. Bárhol emelnek templomot, minden vallásfelekezetbelinek őszinte örömmel kell részt venni az építők örömében. A templom — és e tekintetben nincs különbség — min­den templom magasztos rendeltetésénél fogva minden időben volt és mindig is lészen — a legelsőrendü és leg­fontosabb kulturépület. Már a régi időkben a közművelődés terjedésének legmegbízhatóbb útjelzői és legcsalhatatlanabb mutatói a templomok voltak égbe nyúló tornyaikkal, csengő, bongó harangjaikkal. Amikor a félelmetes vad rengeteg­ben eltévedt vándor fülébe megcsendült a harang szava, amikor feltűnt a templom: bármennyire idegen volt is a vidéken, fellélegzett, tudta, hogy erre emberek vannak, hogy itt van lelki műveltség, itt találkozik nemes ember­szeretettel : itt nem kell félni, mert itt ismerik az Istent, a legfenségesebb eszményi igazságot. Ma is, mint a rég múltban: a templom az igazi ideálizmusnak, a legszebb eszmények otthona, a szó legnemesebb értelmében vett kul­túrának tűzhelye. Minél több helyen emelkednek templo­mok, annál örvendetesebb az, mert annál több és több helyen hirdetik az örök érvényű igazságokat, az általános embert boldogítani tudó eszményi eszméket. És erre — ki merné igaz lélekkel mondani — hogy ma, az eszmények­ben oly annyira szegény jelenben kevésbé van szükség, mint volt a múltban? Örvendezik és vígad lelkileg a mai templomszente­lési ünnepély alkalmából a magyarhoni evang. egyház egyeteme is, mert hisz újabb és megint eggyel több őr­helye támadt a magyar protestantismusnak. Itt a Rába, Lapincs partján, hol csontjaikban porladozó őseink véres élet-halál harcot vívtanak a török ellenség ellen, e határ­széli járás székhelyén felépült hajléka annak az evangéliomi 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom