Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

Az egyházi szervezkedés. Pécs, mint fiók- és leányegyház

- 15 Roykó javára fel kell jegyezni, hogy nem tartozott azon papok közé, kiknek feneketlen papzsákjuk van. A gyülekezet Isten segítségével átesett a kezdet nehézségein. Volt rendes lelkész-tanitója, volt iskola-temploma. A hivek lelki szükségleteik kielégítését megtalálhatták sajátjukat képező imaházban. Az istentiszteletek minden harmadik vasárnapon délelőtt 10 órai kezdéssel magyarul, egyébként német nyelven tartatnak. Az istentiszteletek lefolyása ez: ének, oltári ima, oltári szentige olvasás, főének, utána az evangéliumokra épitett prédikáció, imádság, hirdetések, áldás, a főének utolsó verse és végül kimenőre „Unsern Ausgang segne Gott". Nagy ünnepeken a rendes istentiszteletet gyónás és urvacsoraosztás követi, Ennek menete ez: gyónó ének, gyónóbeszéd, imádság, bünvallás és bűnbocsánat hirdetés. Ezután következik az urvacsorai ének, az urvacsorát szerző igék elmondása, az ostya és bor megáldása, ezek kiosztása, hálaadó imádság és befejező ének. A megyeházi tömlöcben lévő foglyok áldozócsütörtökön reggel 7-kor jelennek meg az imaházban, ahol prédikációt hallgatnak és az urvacsorához járulhatnak Hasonlókép tartatik urvacsoraosztással kapcsolatos istentisztelet az itt állomásozó katonaságnak is. A gyülekezeti imaháznak megvannak a szükséges felszerelései: 1 rézből való csillárja, 1 feszülete, 2 rézből való oltári gyertyatartója, 1—1 kisebb és nagyobb aranyozott kehely ostyatartóval, 1 porcellánkanna, 1 üvegből való ostyatartály, keresztelőedény, 1 — 1 vörös, fehér és fekete selyem oltár-és szószékteritő, oltár előtti szőnyeg, orgona (?), négy darab német és 1 magyar biblia, 5 magyar, 5 német és 1 pozsonyi énekeskönyv, 2 régi prédikációs könyv (Musznyaitól és Rumanntól), 2 persely, 1 temetési kereszt, 2 nagyobb és 1 kisebb asztal, 3 iskolapad, 1 földgömb, 4 fali térkép, 4 bekötött jegyzőkönyv, 1 vas ruhafogas és 2 öntött vaskályha. A gyülekezeti épület be is volt biztosítva, „de csak Pécsett." A gyülekezet alapvetése megtörtént, az adott viszonyokhoz képest rendezettek voltak viszonyai. A szép eredmény elérésében kifejtett buzgólkodásért különösen méltók a hálás megemlékezésre : König Károly, Obetkó Zsigmond, Steiner Mihály és Leffer János, az egyszerű egyházfi. Az a férfiú, akinek a gyülekezet alapvető munkájában oroszlán része volt, aki egy félszázadon át vezette, lelkesítette ezt a maroknyi evangélikusságot, ugy járt, mint hajdanában a nagy próféta: Mózes, aki