Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930.

Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. - 4. Templomépítés

30 « az engedélyt arra is, hogy téglából építhessenek tornyot. Az orosháziak természetesen azonnal hoz­záfogtak a munkához. A régi harangállványt le­bontották és annak helyére felépítették még abban az évben a mostani 40 méteres tornyot. 17£0-ban meghalt a vakbuzgó Mária Terézia. Utána fia, II. József lett a magyar király, aki 1781-ben kiadta a híres türelmi rendeletet és ezzel egycsapásra véget vetett a protestánsok üldözé­sének. E rendeletben megengedte a protestánsok­nak nemcsak a magán istentiszteletek tartását, ha­nem azt is, hogy ahol legalább 100 protestáns csa­lád van, ott gyülekezetté alakulhatnak és ha van erejük hozzá, építhetnek maguknak templomot és iskolát. A rendeletnek az eredménye csodálatos lett. A pusztulásra ítélt evangélikus és református gyülekezetek tüneményes gyorsasággal keltek új életre. A protestáns anyaegyházak száma 272-ről hirtelen felszökött 758-ra. A türelmi rendeletre támaszkodva sikerült vég­re Orosházának is kivívnia az engedélyt a tem­plom felépítésére. 1785-ben ugyanis alaposan meg­indokolt felterjesztésben újra kérte a helytartóta­nácsot, hogy a régi omladozó fatemploma helyett téglából építhessen a lakosság számának megfele­lő nagy templomot. A kérelmet a vármegye is pártolta. Az ügy megvizsgálására bizottságot kül­dött ki és annak a jelentése alapján készséggel iga­zolta a helytartótanács előtt, hogy Orosházán égető szükség van új templomra és az építkezés terhét a lakosok könnyen el is tudják viselni. A helytartó­tanács az 1785-ik év november hó 7-én kelt ren­deletében kedvező választ adott. Megengedte

Next

/
Oldalképek
Tartalom