Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930.

Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. - 2. Veszélyben a község és az egyház

23 ugyanis hazánkat a pozsonyi helytartótanács kormányozta. Ez pedig mindig nagy ellensége volt a magyar protestánsoknak. Ahol csak tehette, kegyetlenül üldözte őket. 1747-ben pl. szigorúan meghagyta Békés vármegyének is, hogv az orosházi evangélikusok imaházát veresse szét és a prédikátort űzze el. Szerencsére azonban Harrukkern Ferenc, a derék földesúr közbevetette magát a kis gyarmat érdekében. Tanácsára a vármegye egy szépen megfogalmazott feliratot küldött Mária Teréziához. Ebben szívreható szavakkal kérte ő felségét, hogy a »szorgalmas és jámbor« orosháziakat kegyeskedjék meghagyni vallásuk szabad gyakorlatában, mivel ők népesítették be és ők virágoztatták fel ezt a »néptelen vadonná pusztult vidéket.« A szigorú rendeletet pedig csak félig hajtotta végre. Az imaházat nem verette szét, hanem csak lepecsételtette. A lakosságnak pedig megtiltotta, hogy abban istentiszteletet tartson.. Mint derült égből a villámcsapás, úgy sújtott le ez a váratlan intézkedés a szegény orosháziakra. De nem estek kétségbe. Bölcs egyetértéssel ők is szerkesztettek egy szép feliratot. Ebben biztosították ő felségét honpolgári kötelességeik hűséges teljesítéséről. Egyben azonban bátran kinyilatkoztatták azt az elhatározásukat, hogy inkább elhagyják Orosházát is,de vallásuk szabad gya' o latában nem engedik magukat háborgattatni. A választ pedig be sem várták. Igazságuk tudatában kinyitották az imaházat és azt újra átadták rendeltetésének. A helytartótanács az 1748-ik évben újra elrendelte az imaház leromboltatását és a lelkész el-