Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930.
Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. - 1. Orosháza és az orosházi evang. egyház megalapítása
18 gyarok és szi'.árdhitü evangélikusok vo'tak. Ezért példás egyetértéssel és szent lelkesedéssel elhatározták, hogy bízva Isten njegsegítö kegyelmében, inkább újra vándorbotot fognak, de hitüket meg nem tagadják. És lám, milyen csodá'atosak a Gondviselés útjai! A békésmegyei telepítések híre Isten bölcs végzése folytán éppen ezekben a válságos napokban jutott el a zombai magyar evangé.ikusokhoz. A jó hírt érthető izgalommal fogadták és bölcs egyetértéssel haladéktalanul útnak indítottak egy küldöttséget, hogy nevükben kössön szerződést az új földesúrral. A küldöttség vezetői Ravasz György, Ra^ki Pál, Szllasi István, Szalai János, Sitkei Mihály, Németh György, Győri István és Köcze István voltak. Az 1743-ik év tavaszán érkezett meg a kis csapat Békéscsabád a fö desúrhoz, báró Harrukker.Ferenchez, Békés vármegye akkori főispánjához,. Az előrelátó földesúr jó szívvel fogadta őket. Hamarosan megkötötték a sze:ződést három évre. Úgy egyeztek meg, hogy a fö.desúr az orosházi települőknek bizlosítja vallásuk szabad gyakorlatát és évi 400 forint haszonbér fejében nekik megfelelő lakóhelyet és szántóföldet, jószágaiknak pedig elegendő legelőt ad. A küldöttség boldog örömmel értesítette az otthonmaradottakat a szerencsés fordulatról. A jó hírre azonnal útnak indult mind a harminc család. Átkeltek a Dunán és Tiszán és szerencsésen megérkeztek Békéscsabára. Itt a tótnyelvű, de hitben erős. evangélikus lakosság magyaros és örökre lekötelező vendégszeretettel fogadta a bujdosó hit-