Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930.

Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. - 1. Orosháza és az orosházi evang. egyház megalapítása

19 testvéreket. Szíves örömmel adtak nekik szállást és majdnem egy teljes esztendeig megocziották velük kenyerüket is. Tavasszal azlán elérkezett az indulás és a munka ideje. Elbúcsúztak vendéglátó békéscsabai hitsorsosaiktól és 1744. ápril s 24 én, György napján megvetették Orosháza község aapját. Az első házakat az Öreg-utcában, a mostani Táncsics Mihály-utcában és a Zombai-utcában építették. A község bírájává a kudöttség egyik vezelőjét, S alai Jánost, jegyzőnek pedig Kiss Ferencet választották meg. De hitbuzgó őseink a község megalap'tásával egyidöben megalapították az orosházi evangélikus egyházat is, melynek legelső tanítója az áldott emlékezetű Dénes Sándor volt. Istenti;z eletre, mivel templomuk még nem volt, a S_a ai-ié.e öregutcai házban gyűltek összs. Mikor azonban szárnak a hoizájiuk csatlakozó dunántű i rokon evangélikus magyar családokkal 70 csa ádra szaporodott, templomot építettek, le'.készt váa z otla'c és így a leányegyházat anyaegyházzá szervezték. Legelső lelkészük Horváth And ás volt, aki 1744. aug. 6-án foglalta el hivatalát és már szeptemberben megkezdte magyar nyelven az egyház anyakönyvének vezetését. E.őbb azonban az első lapokon leírta a zombaiak szenvedéseit és megírta Oroshá a község és az oroshá:i evang. egyház megalapításának rövid, de hiteles történetét. Ez az anyakönyv ma is megvan és mint egyházunk egyik d.ága kincsét, a le.készi hivatalcan őrizzük. 4*