Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.
II. Az első nyomok
— 13 — Makár József és Novákovics János, Liszóból Szmodits Miklós ág. hitv. evangelikus hivek, Bükkösdről Hadek Ferencz, Surdról Bálinth András r. katholikusok. Lelkészek, kik a szóban forgó templomban működtek voltak Verbay, továbbá Filo és Rozár.l) Sőt volt ha több nem, legalább még egy negyedik is, mert egy 1781-ben tartott tanúvallomásból tudjuk, hogy az 1731-ik év előtt itt lakott és működött lelkészek közül kettő itt halt meg , pedig a fennt emiitett három küzül Filo Iháros-Berénybe nyert meghívást és költözött át, Rozár pedig a szent-királyi gyülekezetbe hivatott meg, hol utolsó volt a József-féle türelmi parancs megjelenése előtt.2) Hihető, hogy a gyülekezet korán állított gyermekei számára iskolát is. De erről, valamint a benne alkalmazott tanítókról Írásaink nem szólnak. Az az egyszerű fa-templom azonban, mely ama békétlen és vészes időkben e községben, mint a békének háza állott és oly sokaknak lett vigasztalásházává, az 1720-ik év táján düledező állapotba jutott, ugy anynyira, hogy azt többé kitatarozni nem lehetett és benne istenitisztelet tartható nem volt. — Ekkor az evangelikus hivek egy magán házban tartották istenitiszteletüket, mind addig mig az uj templomot fel nem építhették. 3) — És valószinü, hogy ezeket a magán házban tartott istenitiszteleteket már csak a tanítók vezették, mert a lelkészeket száműzte a gyülekezetből a r. kath.-ok részéről jött támadás. — A vallási türelmetlenség kegyetlen szelleme ugyanis, mely I-ső Lipót uralkodása alatt 1674-ben a protestáns lelkészeket gályarabságra hurczoltatá, ekkorra itt, a töröktől visszahódított részekben is megérezteté fagyasztó szélét és pusztítva sivított végig a nemes pátrói gyülekezeten is, megfosztván ezt első sorban lelkészétől. — Ekkor a gyülekezet szükségét érezte annak, hogy mint társgyülekezet szorosabban ragaszkodjék a surdi ág. hitv. evang. gyülekezethez. 1) Boros lelkész jegyzete 1804-ről az anyakönyvben. 2) Boros feljegyzése az anyaköoyvben. 3) Tanúvallomás 1781-ről, levéltár 2. , V) ff* /fcmi^ sry^A^^^tí W /}o*i
